A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Néprajz, kulturális antropológia - Lovas Kiss Antal: Kistermelői tejhasznosítás a Bihari régióban az Európai Uniós csatlakozást követően

lőtől vásárolni, mert a kereskedelmi árnál lényegesen olcsóbban, száz forint körüli áron juthat a teljes tejzsírszázalékú tejhez. (Nem jelent veszélyt a pasztőrözés hiánya sem, mert Magyarországon már évtizedek óta a tejelőtehén állomány - hivatalos vizsgálatok alapján - TBC, gümőkór és brucellózis mentes.) Bár az Európai Unióban fokozottan szabályozott a tejágazat, még a szomszédnak sem értékesíthet a termelő 1 liter tejet sem, kvóta nélkül. Magyarországon a vizsgált térségben sokan kvóta nélkül termelnek és „háztól" értékesítenek. A kvótarendszer meghatározásakor nem számítottak a szürkegazdaságra. „Ide is hozzák nekünk a tejet, aki, hordja egy asszonyka a csarnokba, akkor ide úgy bead egy kannával úgy minden héten egyszer. Mi még nyolcvan forintért megkapjuk attól a termelőtől a tejet, de hát a boltba meg majdnem két liter árát kell odaadni egy literért, és még akkor nincs olyan a tej, mint a házitej. "

18 „Hát ahhoz az asszonyhoz is, aki ide hozza, ahhoz is biztosan járnak tizenöten tejért. De oda is, sokan járnak a házhoz is. Volt, amikor több, mint 15 személy, csak ugye nem egyszerre, hanem egyik reggel, másik este. " Sokan kényszerből választották ezt az értékesítési formát, mert a tejtermékek előállítására vonatkozó szigorú EU-s higiéniai előírások betartása érdekében szükséges beruházásokhoz kölcsönöket vettek fel. A kölcsönök visszafizetéséhez folyamatos bevételre volna szükség, miközben a tej ára jelentősen visszaesett. A hoppon maradt gazdák így próbálják kiegészíteni a bevételeket. A tejtermelő gazdák többnyire nemcsak a tejtermelésből élnek. Sokaknak a nyugdíj, rokkant nyugdíj kiegészítését szolgálja a megtermelt tej. Nem ritka, hogy munkanélküli családtag biztosítja így a minimális megélhetését. A tejtermelés biztos jövedelem-kiegészítés, mert a tej árát minden hónapban pontosan kifizetik. Igaz ugyan, hogy állandó és intenzív lekötöttséget jelent, de biztonságot ad a termelőnek, megteremti az előre kalkulálás lehetőségét. Kényszerből csinálták mert nem volt más lehetőség, mert munkahely nincs, kell valamivel foglalkozni hogy megélhessenek, a tejtermelés meg rendszeres jövedelmet biztosított. Egy lábon nehéz megállni, hogy csak a növénytermesztés legyen. Mindenképpen kellene az, hogy két lábon, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés párhuzamosan fusson egymás mellett. Ugye a szarvasmarha tenyésztés is kifutó ágazatban van a településen, nagyon sokan felajánlották a kvótájukat megvásárlásra, és valószínű, hogy a tejfelvásárlás is megfog szűnni. Pedig ez is kiegészítő tevékenység volt jó néhány családnak. A termeléshez fűződő viszony a térségben tevékenykedő gazdák körében kettős. Egyes gazdálkodók hagyományos stratégia szerint a termelés visszafogásával igyekeznek kivédeni a kedvezőtlen piaci viszonyokat. Mások viszont vállalkozói módon alkalmazkodnak a piachoz. Közgazdasági értelemben ezek a kisgazdaságok nem nyereségesek. Mint ahogy ezt egy 1999es Hajdú-Bihar megyében végzett kutatás kimutatta: (Buzás-Supp 1999, 3) 18 Sz. Gy. gazdálkodó, Csökmő 2003. 19 Sz. Gy. gazdálkodó, Csökmő 2003. !0 Sz. L. agrárszakember Csökmő 2003. !1 X gazdálkodó, Csökmő, 2003. (Az adatközlő névtelen kívánt maradni.) 231