A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Néprajz, kulturális antropológia - Szendrei Eszter: A magyarországi céhes juhászat kérdéseiről

Allami Levéltár, Mosonmagyaróvári Részlege)}

5 Három évtizeddel később, 1701-ben I. Lipót német nyelvű szabadalomlevelet ad a mosoni juhászok számára (MOLfasc. 24. N 6-7./

6

, amelyet majd' két év elteltével, 1703-ban hirdet ki Mosón megye közgyűlése (M-jkv. 1703. 37. GYÁL M.óvár). 1705-ben Mosón megye elrendeli a „birkásokra, czéhekre" kivetett adó beszedését (Mjkv. 1705. 77. 39. GYÁL - M.óvár), mely feladat „Naszvady András és Hatvanyi Istvánra bízatik" (M-jkv. 1705. 97. 48. GYAL - M.óvár). Jóllehet 1705-ben Mosonmagyaróváron; még mindössze hat iparoscéh működött (vargák 1638, magyar szabók 1638, molnárok 1673, takácsok 1699, német szabók 1700, német vargák 1701), a juhászok céhét birkások néven külön említik a rendelkezésben. Mivel a kivetett adó mértéke, az adószedők személye azonos az iparos céhekével, a külön említés oka csupán az lehet, hogy a céhek között a „birkásoké" volt az egyetlen, mezőgazdálkodáshoz kötődő társaság. 1725 márciusában a bécsi kancelláriára a pásztorok nevében folyamodványt küldenek „az eránt, hogy czéhbeli kiváltságos szabadságaikkal élni nem engedtetnek" (Mjkv. 1725. 24. 837. GYÁL - M.óvár). A pásztorok felróják, hogy a megye által háborgatásoknak vannak kitéve. Az udvar jelentést kér a megyétől a felől, hogy a „pásztorok meddig voltak kiváltságoknak használatában?" (M-jkv. 1726. 2. 1. GYÁL - M.óvár). S bár két évtizeddel korábban a megye közgyűlésén kihirdették Lipót szabadalomlevelét, most kétségbe vonják, hogy a pásztorok valaha is részesültek volna a céhes kiváltságban, mondván: „nem voltak abban, nem is jutottak bele" (M-jkv. 1726. 24. 15. GYAL - M.óvár). Arról, hogy a vitának lett-e folytatása, illetve járt-e akár a megyére, akár a juhászokra nézve valamilyen következménnyel, a jegyzőkönyvek a továbbiakban hallgatnak. Az 1760-as évek második felétől viszont megsűrűsödnek a céhekre vonatkozó feljegyzések, aminek Mária Terézia 1761. évi céhügyi rendelete állhat a hátterében. Ennek értelmében ugyanis mindazok a céhkiváltságok, amelyek nem a kancelláriától származnak, érvényüket vesztik. Bizonyára e rendelet hatására, 1768-ban sor kerül az óvári céhmesterek számadásainak vizsgálatára, egy évvel később pedig küldöttség tekinti át azokat a céhes privilégiumleveleket, amelyeket a megyéhez terjesztettek be a kiváltságért folyamodók. A juhászok privilégiumával kapcsolatos fél évszázaddal korábban felmerült kétely ismét megfogalmazódik, s a megye 1777-ben feliratot küld a helytartótanácshoz a Juhászoknak adandó kiváltságos levél eránt" (Mjkv. 1777. 216. 326. 1. GYÁL. -M.óvár), majd 1778-ban Bécsbe utasítja a juhászok céhbeli elöljáróit „kiváltságos levelük kinyeréséért" (M-jkv. 1778. 353. 675. GYAL - M.óvár). E ponton azonban a források ismét elapadnak, s nem tudni, hogy Bécs miként reagált a kérelemre. A következő évek során a jegyzőkönyvekben a fajtaváltáshoz kötődő bejegyzések kapcsán találunk juhászatra vonatkozó adatokat

17

; a juhászok és egyéb pásztorok említése többnyire a rájuk vonatkozó tilalmak elrendelésekor merül fel. 1776-ban például az óvári pásztorokat és kanászokat eltiltják a kétélű balták, valamint a nagyméretű botok viselésétől (1776. 4. 3. GYÁL M.óvár), 1781-ben pedig a tilalmat külön megismétlik a juhászokra vonatkoztatva, mondván, hogy Juhászoknak úgy nevezett juhos botokkal való járás, testi büntetés alatt tilalmaztatik" (Mjkv. 1781. 661. GYAL - M.óvár). A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az 1790-es évek második felétől úgy a bécsi udvart, mint a hozzá hü magyar arisztokráciát és nemességet a napóleoni háború foglalkoztatta, s a megyei közgyűléseken a katonai kérdések fontossága minden más elé került. Most már nem a pásztorok megrendszabályozásáról, hanem a szökött katonák elfogásáról és bün15 A továbbiakban: M -jkv, GYÁL - M.óvár 16 A céhlevél ismertetésére külön nem térünk ki, mivel a filiális céh tiltására vonatkozó záradéktól eltekintve azonos a dolgozatunk függelékeként közölt csallóközi céhlevél szövegével, valamint magyar nyelvű fordítását közli Gémes Balázs (Gémes 1976, 192-195) 17 1781-ben már ismertetést közölnek a megyében a spanyol és páduai juhok „ápolgattatása és szaporítása erént" (1781. 426. 1337. GYÁL - M.óvár) 210