A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Történelem - Lovas Enikő Amália: Tőkés polgári vagyonnal a társadalmi rangért – a Dragota család felemelkedésének útja

ha Debrecen város 100 db részvényéből bevonásra kerül sor, az ő tulajdonában levők közül is érvénytelenednek, a városi részvénybevonás arányában. (Ezen feltétel mögött meghúzódott az általános várakozás, hogy a vasúti befektetések mindenképpen minél jövedelmezőbbek lesznek, és nem újabb részvénykibocsátásra, hanem az érték növekedésével bevonásra lehet mód.) Rendelkezett (mondhatni kötelező jelleggel) 9800 Ft névértékű birodalmi kölcsönkötvénnyel is, amit 1857ben felküldött beváltani Bécsbe. Az ebből nyert összeg az eladás után 7800 Ft volt, tehát nem érte el a névértéket, 2000 Ft-os vesztesége az állam pénzügyi helyzetéből eredően várható volt. Elsősorban üzletfeleinek hitelezett, de más magánszemélyeket is találunk efféle ügyletei másik oldalán. Több esetben rokonait próbálta támogatni ily módon. Üzleti hitelezésére példa Stein(hei)feld

27 József nagykállói kereskedő esete, aki vele is és Kaffka Károllyal is pénzügyi kapcsolatot tartott fenn. Egy három hónapra szóló, 171 Ft 38 kr-os váltót viszont minden felszólítás mellett sem fizettek ki, és kamatait sem fedezték. A majdnem fél éven keresztül húzódó ügyet végül az oldotta meg, hogy bírósági úton végrehajtási fenyegetés után megegyezésre jutottak. Ügyei kezelésére ekkor kérte fel Nagy Pál ügyvédet, akinek teljes felhatalmazást adott jogi ügyei intézésére.

28 Másik két ismert ügye magánszemélyekhez köthető. 1856-ban zajlott le a Rhédey Lászlóper, aki viszont a perben kitűzött határidő után sem fizetett: sem 430 Ft váltóösszegét, sem annak kamatait, sem a perköltséget, sem az üggyel járó hivatalos taxákat. A végrehajtás jogszerűsége ellenére (1856. március 31. végrehajtási határozat) a per csak május 10-én ér véget, az eredeti határozat megerősítésével. Másként futott le a Schaitl Ambrus-féle tartozás esete. Bíróság nélküli megállapodás eredményeként az 500 Ft-ot az adós fél úgy fizette vissza, hogy átengedte 1860. évi I—

II. félévi, a városi órák felügyeletéért és karbantartásáért járó illetményét (2 x 184 FT 30 kr), és erre az állásra biztosítékul letett értékeit: 2 db Debreceni „István" gőzmalmi részvényt és 1 db hg. Esterházy-sorsjegyet.

29 A hátra maradt iratanyag cégen belüli hitelügy intézési naplót is tartalmaz, ami megmutatja a kiterjedt üzleti hálózat belső pénzügyi műveleteinek irányait.

30 Fenti tevékenységei alapján a korai, sokoldalú tőkés polgár Dragota Ignác személyisége. A gazdaság minden ágában jelen volt egy-egy adott szintig, fokozatosan kipróbálva ottani sikereit. Ezt mutatja, hogy az egyes ágakba beruházott kezdeti tőke viszonylag nem jelentős, hogy bukás vagy zavar esetén ne legyen nagy a veszteség. Ha a kezdet sikeres volt, egyre nagyobb tőkét lehetett beinvesztálnia. Ha nem, akkor sem vesztett túl sokat, esetleg presztízse még növekedett is, a vállalkozás jellegéből eredően. Kíváncsiságát az adott lehetőséget illetően pedig mindenféleképpen kielégíthette. CSALÁDI ÉLETE ÉS ELVEI Általában jó családfőként emlegették: saját hat gyermekének és a gyámsága alá bízott Rickl gyerekeknek jó nevelést biztosított, és az átlagos polgári életmód feletti szinten élhettek. (Pl. állandó francia nevelőnőt tartott mellettük.) Feltételezhető, hogy ezzel célja a cég feletti irányítás megtartása volt azután is, hogy a Rickl fiúk nagykorúságukat elérték, hiszen ő biztosítani tudta 27 Az iratok háromféle néven emlegetik: Steinfeld, Steinheifeld vagy Steinheifel. 28 A váltó 1858. július 3-án kelt, Nagy Pálnak 1858. október 5-én adott hivatalos meghatalmazást. Aznap kelt az óváslevél is. Az ügyben kiegyezésre október 25-ével jutottak. In: uo. 29 Megállapodás: 1859. október 17. In: uo. 30 1856. augusztus 3.-1857. november 9. Hitelkönyvelési füzet. Sajnos csak a hitelkiadás-bevétel irányait (de a hitel célját nem) és célszemélyeit jelzi, akik elsősorban az üzletvezetés tagjai. Déri Múzeum történeti gyűjteménye: a Dragota család iratai. 8. d. 178