A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Történelem - Nagybákay Antal: A debreceni Kis-Orbán család rövid története és leszármazása

akivel 30 évig élt együtt. 1829. február 9-én megszerzi a polgárjogot. Halálakor 1852-ben már táblabíró, hites ügyvéd és esküdt. A Kossuth utcai Nagy Kis Orbán ház 1936-ban Édesanyja végrendeletének ő lett a végrehajtója. Az üzleten és házon kívül minden más ingatlant ő örökölt, így a temetési költséget is neki kellett állnia. Felesége 16 évvel élte túl és 1868-ban hunyt el. A negyedik fiú János 1796 karácsony este született. Minden bizonnyal ő is az apai boltban tanult és szabadult fel. Pesten legénykedett a Valero cégnél. Ide szól szüleinek az a töredékes levele, ami a Kis Orbán iratokkal együtt a Déri Múzeumban található (Zoltai 1937). 1827. május 23-án inkorporáltatja magát a Ns Kalmár Társaságba. Eleinte anyjával dolgozik együtt. 1830. június 10-én nősül. Felesége Bacsó Bálint patikárius elvált felesége ns. Komáromi Eszter. A Cegléd utcai házat újjáépíttette, ami az építőmesterek hanyag munkája miatt a tervezettnél jóval többe került. Ez a túlméretezett építkezés Kis Orbán Jánost kölcsönök felvételére kényszerítette. Egészen az 1850-es évekig tartott a különböző kölcsönök felvétele és visszafizetése, amíg kereskedése megszüntetése mellett döntött (Krankovics 1994). Kis Orbán János textil és bőrkereskedőnek az 1830-as évekből fennmaradt üzleti könyveit nagyon alaposan feldolgozta Gyimesi Sándor Debrecen város történetének 2. kötetében. Mellékletként térképen hozta a Kis Orbán cég üzleti tevékenységének földrajzi kiterjedését ebből az időből. Sajnos a térkép megrajzolásával feltételezésem szerint egyik tanítványát bízhatta meg, így több téves bejelölés került a térképbe. így pl. a vevőkörbe bekerült a Vas megyei Acsád minden bizonnyal Nyíracsád helyett, a Pest megyei Kalló a szabolcsi Nagykálló helyett, a Pest megyei Szalkszentmárton a Bihar megyei Berettyószentmárton helyett, vagy Kiskunfélegyháza Biharfélegyháza helyett. Nyilvánvaló, hogy a rajzoló diák a mai helységnévtárat használta ahelyett, hogy a Fényes Elek, az akkori viszonyokat tartalmazó Magyarország geográfiai szótárát használta volna (Gyimesi 1981). Visszatérve a nagy költséggel felépült Cegléd utcai házához, annak nagy részét pénzmegtérülés végett bérbe adta. Hosszú ideig a gubacsapó céh bérelte. 1848-49-ben vendégházként használták. Itt volt Madarász László rendőr miniszter irodája a fiók fegyvergyárral együtt, amíg a kormány Debrecenben tartózkodott. Ide szállásolták be előbb Cseodajeff orosz tábornokot 1849 júliusában, majd a 161