A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Történelem - Nagybákay Antal: A debreceni Kis-Orbán család rövid története és leszármazása

seknek adni szokott formában jobbra nézve, a korona csúcsán egy emberi arcot ábrázoló arany napkorong. A foszladék mindkét oldalon kék-arany. A két címerváltozat között gyakorlatilag csupán a sisakdíszben és a szín összeállításban van (foszladék, pajzs alapszín, nadrágszín stb.) különbség. Egyébként mind az 1756-os, mind az 1809-es címer latin nyelvű leírása megtalálható a dr. Áldásy Antal A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címerlevelei című nagy munkájában és egyben kitér a Siebmacher általam fentebb említett hibájára is (Áldásy 1939, 1941). Visszatérve az 1809-es címerszerző két fiú szüleire, megállapíthatjuk, hogy Kis Orbán Jánosról és Károlyi Annáról viszonylag keveset tudunk. A már említett 1758-as szőlő vásárláson kívül annyit tudunk, hogy két fiúk volt István és János, meg egy leányuk Mária, akit 1785-ben váradi Bárányi Gábor debreceni vásároshoz adták feleségül. Kis Orbán János nem szerepel a Herpay által összeállított Matricula civiumban legalább is Kis Orbán néven. Van ugyan egy Szabolcsból Litkéről beköltöző Orbán János csizmadia 1754-ben, de az azonosságot bizonyítani nem tudom, bár az időpont ülne, mert a mi Jánosunk első gyermeke István 1755. április 27-én születik Debrecenben. Talán ő az az Orbán János, aki a debreceni református anyakönyv szerint a Németh utcában lakó Kardos Mihály és felesége Nyakas Erzsébet 1759. január 1-én született János fiának a keresztapja Simonfi Istvánnal és Szoboszlai Jánossal együtt.

3 A család a Debrecenben dívó szokás szerint kereskedelmi pályára nevelte mindkét fiát. István az idősebbik fiú, aki a kereskedő szakmát többek között Lőcsén tanulta Nehrer Pál üzletében, 1777. szeptember 1-től ugyanis ott dolgozott, amiről a Lőcsei Kereskedelmi Alkalmazottak Társaságának tagnévsora tudósít (Horvay 1936). 1780-ban felvétetik a Ns Kalmár Társaság tagjai közé és a Cegléd utcában van kalmárboltja. Felesége 1783-tól Némethi József kalmár és Őze Katalin leánya Juliánná. István 1787-ben megveszi 360 vonásforintért a Cegléd utca 2. számú házat. (Krankovics 1994) 1792-ben a Ns. Kalmár Társaság másodgazdája (Nagybákay Rickl 1938). Nevét mindig az I vagy II classisba sorolt kalmárok közt olvashatjuk. 1788-tól 1825-ig számos tanulót szegődtet be és szabadít fel a Ns. Kalmár Társaság jegyzőkönyvei szerint. 1785-től városi esküdt, 1809-től fúrmender és a 60 személyes tanács elölülője, 1823-tól pedig haláláig 1827-ig szenátor. István 1809-ben a franciák ellen felállított debreceni polgárkatonaság lovas csapatának őrnagya. Ekkor használt kardja leányágon édesapámra Nagybákay (Rickl) Antal Lajosra szállott, aki azt 1919-ben a debreceni Városi Múzeumnak ajándékozta (Nagybákay Rickl 1921). A nemes Kis Orbán család címere az 1809. II. 17-én kapott újított nemesi levélben. Kihirdette Bihar vm. a Váradolasziban 1809. VII. 24-én tartott gyűlésében Debreceni Ref. Levéltár 99-a/4. Születési anyakönyvek, 63. o. 159