A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Történelem - Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulása

A közös kiadásokat eleinte a büntetéspénzekből fedezték, a fejlődés útja azonban itt is a vármegyéhez hasonló házipénztár felállítása volt, amelynek terhét az egyes városokra vetették ki, bár a kezdeti időben tudomásunk van arról is, hogy egyes személyek minden adóterhüket a kerületi közös pénztárba fizették be. A kerületi tisztikar kialakulása szempontjából is rendkívül fontos a Rákóczi-szabadságharc időszaka, amikor ugyan a városok élén a fejedelem által kinevezett személy állt, de maga a kerületi vezetés elsősorban a rájuk hárított feladatok megoldása végett is kellő tagoltságot vett fel. Mindenekelőtt megerősítették az 1698-as statútumok érvényességét: „Anno 1698 die 22 Mensis Novembris celebraltatott Gralis~ Congregatioban csinált constitutiokat véghez viszi" - olvashatjuk az 1705-ben alkotott statútumban. Ekkor rendezik a főkapitány javadalmazását, sőt felmerült a táblabírói intézmény létesítése is.

26 Külön érdekessége a Rákóczi-szabadságharc alatti korszaknak az, hogy a hajdúvárosok területi illetékessége növekedett, s ekkor - egyébként utoljára - Polgár még a hajdúvárosok sorába tartozott. Az országgyűlési képviselet ügye néhány XVII. századi kísérlettől és a Rákóczi-szabadságharc időszakától eltekintve végül 1790-ben rendeződött, s ezzel a Hajdúkerület kialakulásának folyamata be is fejeződött.

27 Szólanunk kell még röviden a Hajdúkerület székhelyének kérdéséről. Eleinte a hajdúvárosok küldöttei a kerületi üléseket felváltva tartották az egyes városokban, sőt egy ízben - nem tudni miért - Debrecenben is. Már 1699-ben elhatározták viszont, hogy ezentúl a kerületi üléseket mindig Böszörményben tartják, amely döntésben a város nagysága és központi fekvése játszhatott közre. Maga a határozat is az „útnak hosszas... terhes és súlyos" voltával indokolta a döntést. Ennek ellenére azt tapasztalhattuk, hogy rendszeresen tartottak kerületi üléseket Böszörményen kívül is. 1705-ben újra felmerült a kérdés, s ekkor úgy intézkedtek, hogy sürgős esetekben, és ha az utak rosszak, akkor kell az ülést Böszörményben tartani, de „ha mikor elég idejű s uttya alkalmatos vagyon (a főkapitány) más helyekre is kiviheti". Még 1774-ben is úgy döntöttek, hogy a kerületi gyűléseket minden városban felváltva kell tartani. A hamarosan felépülő kerületi székház azonban a kérdést Böszörmény javára véglegesen eldöntötte, s így a Hajdúkerület székhelye Böszörményben maradt.

28 Vö. Fogarassy Tamás vicekapitány esküje (1705) és Nánási Oláh Jakab (ismételt)vicekapitánnyá választása és az akkor alkotott statútumok Böszörmény, 1708. nov. 11. Közölve: Nyakas 2003. 45-48. Vö. Nyakas Miklós: A hajdúvárosok országgyűlési képviseleti jogának elnyerése 1790-1791. = 1992. (HK 17.) 106. p. Hajdúböszörmény A székhely kérdésére: Nyakas 1977., a kerületi székház építésére: Nyakas Miklós: A hajdúkerületi székház rövid építéstörténete. HMÉ VI. 1987. 111-140. Nyakas Miklós: A hajdúkerületi székház építésének megszervezése HMÉ VII. 1990. 117-164. p. Hajdúböszörmény 155