A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Régészet, ókortudomány - Horváth Ciprián: Hólyagos és négygömbös fejű gyűrűk honfoglaláskori sírokban

Lócsontok Lószerszám Veretes lószerszám Fülbevaló Hajfonatkorong Karperec Ruhadíszek Veretes csizma Egyéb 40. Szeghalom-Dondorog 44. Tiszabezdéd 12. sír gyöngyök, haj karikák, vascsat (?) 45. TiszaeszlárVörösmarty u. 1. sír • • • rozettás és rombusz alakú • hajkarika, gyűrű, gyöngyök, fülesgombok 46. TiszaeszlárVörösmarty u. 2. sír • • pánt • rozetták • gyöngyök, fülesgombok 48. Törtei-Demeter-tanya • • rozettás • pánt fülesgomb, kés A hólyagos és négygömbös fejű gyűrűkkel eltemetett férfiak sírjaiból meglehetősen kevés ékszer került elő, csupán a már említett pántkarperecek száma magasabb. Ugyanígy nem jellemző rájuk a ruhadíszek viselete sem. Annál hangsúlyosabban szerepelnek a fegyverek, melyek közül legnagyobb számban természetesen nyílcsúcsokat találunk, de megtalálható az íjászokhoz szorosan kapcsolódó tegez, valamint néhány esetben az íj sírba helyezésére utaló csontmerevítők is. A karosi 11/52. sírból ezeken felül még véretekkel díszített készenléti íjtegez is előkerült. Öt sírban volt - ebből kettő ezüst, egy pedig bronzveretes - szablya. Megtalálhatók továbbá a díszes tarsolyok, ebből kettőt összefüggő lemezborítással, egyet pedig véretekkel díszítettek. Öveik bronz, ezüst, illetve aranyozott ezüst véretekkel voltak díszítve, öt esetben. A női sírokhoz hasonlóan a férfiaknál is gyakoriak a tényleges, illetve a jelképes lovas temetkezések, ezek közül a karosi 11/52., a nagymágocsi és a szakonyi 1. sírban volt veretes lószerszám (2. táblázat). Ezen gyűrűk viselőinek nagy része tehát életében minden bizonnyal a társadalom módosabb rétegébe tartozott, különbségek azonban anyagi helyzetüket tekintve bizonyosan voltak közöttük. Viselőik eltérő vagyoni helyzetét támasztják alá a köznépi temetők is, melyekben a gyűrűk ritkábban ugyan, de megtalálhatók. A gyűrűtípus azonban soha nem vált a köznép körében elterjedt ékszerré, amit a köznépi temetőkben előforduló darabok kis száma mellett az is alátámaszt, hogy az aradi és a szeghalmi példány kivételével bronzból készült gyűrűk mindeddig nem kerültek elő. Használatuk férfiak és nők körében egyaránt megfigyelhető, az értékelhető leletegyüttesek alapján azonban megállapítható, hogy foként a nők körében voltak kedveltek, hiszen a női sírokból

19 19 3^4. Biharkeresztes-Bethlen Gábor u. 1. sír, 8. Eger-Szépasszonyvölgy 26. sír, 10. Győr-Téglavető-dűlő 47. sír, 11. Harta-Freifelt 3. sír, 14-15. Karos-Eperjesszög 11/45., 11/47. sír, 19. Kiszombor B temető 127. sír, 23. Miskolc-Repülőtér 2. sír, 26-27. Nagyvázsony-Nőzsér A sír, 30. Pétervására-Laktanya, 31. PilinyLeshegy 2. sír, 34-35. Szakáid-Mulatódomb, 37. Szakony-Tsz homokbánya 6. sír, 38. Szeged-Bojárhalom 3. sír, 39. Szeged-Szabadka, 40. Szeghalom-Dondorog, 44. Tiszabezdéd 12. sír, 45-46. TiszaeszlárVörösmarty u. 1., 2. sír, 48. Törtei-Demeter-tanya. 127