A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Régészet, ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Ifjúalakok fegyverrel a Déri-gyűjtemény gemmáin

A hérosz ábrázolások jelentésének kérdésére visszatérve már csak azért is kell óvatosnak lennünk, mert nyilvánvalóan ugyanaz a motívum több jelentést is hordozhatott. Nem csak a mester vagy a művész szándéka, a megrendelő vagy a néző műveltsége, tájékozottsága volt befolyással erre, hanem mindenek előtt a kontextus. Az égi szféra megjelenítése esetén, tehát isteneket ábrázoló domborműveken (oltárokon, 12 isten-oszlopokon) az említett alak kétséget kizáróan Marsot jelenti, ahogy ezt számos noricumi és pannóniai példa is bizonyítja. De ha a földi szféráról van szó, úgy ez az alak a halandók számára is elérhető példát, a hérosszá válás lehetőségét kínálta. Sok jel arra mutat, hogy ezek az ideálok a császárkor későbbi századaiban sem tűntek el. Azt mindenesetre tudjuk, hogy Akhilleusz a késő antik és korai keresztény művészetben is megőrizte népszerűségét és exemplum jellegét (Stüzinger 1983, 175-179). Mezítelen alakja, kezében lándzsával és pajzzsal még a 6. százzá elején is ott állt a constantinopolisi fürdőben - miként ez Khrisztodórosz szoborleírásaiból tudjuk (Anthologia Palatina II. 291-296) -, hogy azt sugallja korának: az erény az életnél is fontosabb. BIBLIOGRÁFIA BESZÉDES, J. 1996 Dioscuros ábrázolású sarokkő Alsóhetényből (Eckstein mit der Darstellung von Dioskur aus Alsóhetény). Folia Arch. 45, 133-155. BORHY, L.-SZÁMADÓ, E. 2003 Gemmák, gemmás gyűrűk és ékszerek Brigetióban. Acta Arch. Brigetionensia I. 4. Komárom BRANDT, E. / GERKE, W. / KRUG, A. / SCHMIDT, E. 1972 Antike Gemmen in deutschen Sammlungen. Staatliche Münzsammlung München 1/3. München CANCIANI, F. 1981 Aineias. LIMC I. Zürich DEMBSKI, G. 2005 Die Gemmen und Kameen aus Carnuntum. Megjelenés előtt. DÉRI, F. 1922 A debreczeni Déri Múzeum gyűjteményeinek leírása. Debreczen FRIIS JOHANSEN, K. 1967 The Iliad in Early Greek Art. Copenhagen FUCHS, W. 1973 Die Bildgeschichte der Flucht des Aeneas. ANRW I. 4. Berlin-New York FURTWÄNGLER, A. 1896 Königliche Museen zu Berlin. Beschreibung der geschnittenen Steine im Antiquarium. Berlin 1900 Die antiken Gemmen I—III. Leipzig GESZTELYI, T. 1986 A Debreceni Déri Múzeum gemmagyűjteménye (Die Gemmensammlung des Déri Museums in Debrecen). Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 65, 87-178. 1991 Pannonische Gorgoköpfe. Zur Frage der römisch-pannonischen Kunst. 2. Internationales Kolloquium über Probleme des provinzialrömischen Kunstschaffens. Veszprém 161-170. 2000 Antike Gemmen im Ungarischen Nationalmuseum. Budapest 2001 Gemstones and Finger Rings from Brigetio. Tata GESZTELYI, T./ HARL, O. 2001 Vom Staatsmythos zum Privatbild: Aeneas und Creusa auf der Grabädikula eines ritterlichen Offiziers in Solva/Steiermark. Die Maastrichter Akten des 5. Internationalen Kolloquiums über das provinzialrömische Kunstschaffen. Hrsg. T. Panhuysen. Maastricht 139-170. GHEDINI, F. 1994 La fortuna del mito di Achille nella propaganda da tardo repubblicana ed imperiale. Latomus 53, 297-316. 117