A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Történelem - Seres István. „Az aradiak harca a komádiakkal” – Egy szerb népballada történelmi háttere és Szúnyogh György kuruc főkapitány aradi fogsága 1704–1706-ban
foglalkozni, mivel feltehető, hogy Tukelija Kornádi mellett nem véletlenül említi éppen a „jó Püspökit", valamint „Somos"-t és a „luteránus sort". Valószínűnek látszik, hogy a két elnevezés ugyancsak a Maros menti határőrök győztes portyáira vonatkozik. Az a tény, hogy a ballada a Maros menti határőrvidéken született, és a benne szereplő szerb tisztek is Aradon szolgáltak, vagy az Arad környéki helyőrségekbe valók voltak, már eleve behatárolja azt a területet, ahol azok katonai tevékenységet folytattak. A Maros menti határőrök feladata elsősorban a kurucok tiszántúli „hátországának" a zaklatása volt, ennek megfelelően Rác Thököly katonasága leginkább a Körös-Maros közét, Zaránd és Bihar vármegyéknek a Körösök vidékére eső területét, a Sárrét vidékét, valamint a Nagykunságot és a Hortobágyot igyekezett az ellenőrzése alatt tartani, egészen a hét hajdúvárosig és Debrecenig. E mellett jelentős részt vállaltak a kuruc ostromzár alatt volt Nagyvárad császári őrségének az ellátásában is. Ezért kézenfekvőnek látszik, hogy a balladában említett Püspöki „Pispek" a Nagyváradtól északnyugatra fekvő Biharpüspöki 45 mezővárossal azonos, amit Kornádi fekvésével együtt Picot is helyesen megállapított. 46 A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok a püspöki sáncból tartották szemmel a nagyváradi császári helyőrséget, a Várad felmentésére érkező rác csapatoknak azonban több ízben is sikerült meglepniük a Püspökiben tanyázó kurucokat. 1703. október vége felé a Várad megsegítésére érkező kolozsvári és jenéi németek és rácok ütöttek rajta Torday Ferenc ezereskapitány csapatain. 47 Egy keltezetlen levél szerint a császáriak „a mai szombat reggel Várad alatt lévő Tordai uram táborát szélyelverték, levágták, Püspökit felégették." 48 1704. febr. 17-én pedig Teleki Mihály írta Debrecenből Károlyi Sándornak, hogy a „rácz Püspekihez gyülekezik." 49 Püspökinél már jóval nehezebb a „Somos" helységnév azonosítása. Ezt az elnevezést a ballada korábbi, francia és szerb közlői egyaránt a Belső-Szolnok vármegyei Szamosújvárral azonosították 50 , ami azonban aránytalanul messze található a korábbi két helységtől és a Thököly katonasága által ellenőrzött területektől is. Szamosújvár inkább a kolozsvári, vagy a nagyszebeni császári helyőrségek rác katonaságának az útvonalába esett, de még a nagyváradi rácok is könnyebben eljuthattak erre a vidékre, mintsem az aradiak. Jóval kézenfekvőbbnek tűnik Csuka Zoltán fordítása, aki a „Somos"-t a Szamos folyóval azonosította. Ez azonban megintcsak túlságosan távol esik Aradtól. Amennyiben elfogadjuk a fentebb leírt feltevést, hogy mind a három elnevezés az aradiak győztes portyáihoz kapcsolódik, akkor más helység után kell néznünk. Az aradvidéki rácok legjelesebb győzelmeiket még rögtön a szabadságharc elején aratták a kurucok felett. A kisebb, és a forrásokban is alig-alig említett csetepatéktól eltekintve, 1704-1705 fordulóján csak elvétve fordult elő jelentősebb rác győzelem. Ilyen lehetett a balladában megénekelt kornádi rajta45 Ma: Episcopia-Bihorului, Romániában 46 PICOTi. m.99p. 2.jz. 47 Az esemény október 21. és november 4. között következett be, mivel Torday már október 20-án hírül adta Püspökiből Dobozi István debreceni bírónak, hogy egy Kolozsvárról kijött kém szerint 1800 német és rác érkezik a váradiak megsegítésére, Jenőből pedig 300 rác indult el feléjük. Egy nappal később pedig Grabarics Jakab diószegi tiszttartónak írta meg, hogy ami hadat a tájon talál, küldje hozzá, valamint 200 jó puskást is a „lakos emberek" közül. Arch, Rák. I. köt. 171, ill. 228 p. November 4-én Torday már Biharból írt Sennyeinek, 17-én pedig a Rákóczi parancsára Biharba érkező Jármi Ferenc kérdezte Sennyeit, hogy „nem tudom, itt maradjak-é, vagy Püspökiben visszaszálljak?" Mivel „a földnépe nagy confusióban vagyon, az püspöki sánczbúl az hadak kimozdulása iránt, úgyannyira, hogy az itten körülvaló helységek alkalmasint általköltöztek az Berettyón." Uo. 180 p. 4S Arch. Rák. I. köt. 185 p. Major György és Balogh János hadnagyok levele Diószegről Sennyei Istvánnak. 4lJ Arch. Rák. I. köt. 296 p. 50 Picot i. m. 99 p. 3. jz. 146
