A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Természettudomány - Lovas Márton: Dr. Földi János az elfelejtett természettudós

2. 1795-1796-1798. évi jelentéseiről Földi János hadházi évei alatt nem csupán „olvasott minden ó és újmagyar könyvet", hanem növénytani gyűjtéseket is végzett. Növénytani összeállításaiban Linné mesterséges rendszerét kö­vette. A korabeli viszonyok között Hajdúhadházra nem juthatott el Bemard de Jussieu modernebb természetes rendszere (B. de Jussieu 1699-1777., XIV. Lajos udvari kertésze volt. A trianoni bo­tanikus kertet természetes rendszere alapján tervezte meg.) A rendszer irodalmi publikációját unokaöccse Antoine Laurent de Jussieau - 1748-1836 ­tette közzé 1789-ben). B. Jussieu ismerte fel a sziklevél jelentőségét a rendszerezésben, ami a mai napig a rendszerezés alapja, és bevezette a család-família fogalmát. (HARASZTY 1953.) Három nagy csoportot különböztet meg: 1. Sziklevél nélküliek 2. Egyszikűek 3. Kétszikűek. A helytartótanács 6323. számú rendeletével (1795) kötelezte a fizikusokat, hogy megyéjükben a „természet három országából" található „mindenféle ritkább természeti növéseknek a catalógu­sát" a pesti egyetem részére évenként kétszer, tavasszal és ősszel állítsák össze. Földi 1795. június elején kapta meg a rendeletet és „őszi jelentését" már október 28-án megírta. A jelentés terjedel­méből arra következtethetünk, hogy ez alatt a 4 hónap alatt, terhes orvosi kötelességei mellett csak úgy készíthette el jelentését, hogy már meglévő jegyzeteit használta fel. (Hasonló felhívást már 1786-ban is kibocsátott a budai királyi Helytartótanács - Magyarország természettudomá­nyos feltárásának előmozdítására, de csekély eredménnyel járt - ezért 1795., 1796., 1798. és 1800. években újabbakat küldtek ki.) A Nagy Sándor levéltári kutatásai során megtalált és közölt jelentések: 1795 őszi, 1796 tava­szi, 1798 májusi közül különösen értékes botanikai szempontból az 1795 őszi, melyben 3 ásványt, 215 növényt és 120 állatfajt sorol fel. Az 1796 tavaszi jelentése már szegényesebb: 6 növényfajt és 14 állatfajt sorol fel. Ennek a jelentésnek érdekessége, hogy az ásványvizekről is kértek adatokat. I. Aquarum Mineralium aut Soteriarum Species nullae in Districtu hoc reperiuntur. II. Ex Regno Minerali acque nihil paeter relata et adscripta jam alia occasione. 7795. évi május S.-i jelentésében ásványokról és növényekről már nem számol be, de 32 állat­fajt leír, illetve pontosítja korábbi jelentéseinek meghatározásait. Botanikai szempontból Priszter Szaniszló Földi 1795-ös őszi és 1796-os tavaszi jelentését igen értékesnek ítéli, s csodálkozik, hogy a botanikus szakma annak 1976-os publikációja óta, több mint két évtizede nem vett róla tudomást. A két kéziratos jegyzék együttesen 221 sorszámo­zott növényfajt említ. Ezekből mindössze 15 virágtalan (5 haraszt, 2 zuzmó, 8 gomba) Linné: Species Plantarum-ának rendszerében követik egymást. Minthogy a Helytartótanács kifejezetten a megyében előforduló ritkább, illetve jellegzetesebb fajok jegyzékét kérte, ezért Földi mellőzte a közönséges, vagy az országosan ismert (pl. gyomok) felemlítését. Priszter tanulmányában bebizonyítja, hogy a kor legnagyobb botanikusa Kitaibel Pál és Földi ismerték egymást és valószínű szakmai kapcsolatuk is. Mivel ugyanazt az egyetemet végezték, mintegy 2 éven keresztül járhattak együtt. Kitaibel Pál horvátországi útinaplójában (1802) a most előkerült másolatban szerepel egy feljegyzés: „Samuel Diószegi Prediger in Böszörmény, Mitar­beiter des Földi, besitzt die Ungarische botanische Terminologie oder weiss sie doch zu Ver­55

Next

/
Oldalképek
Tartalom