A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Régészet, ókortudomány - Pallag Zoltán: Posta Béla és a magyar keleti archeológiai intézet terve

mégis, csak 1916-ban lesz tagja, a történelmi és régészeti szakosztályban. Valószínűleg a keleti intézet terve 191 l-ben már meg volt a fejében. Kérdés persze, hogy hogyan és milyen mértékben fonódott ez össze a Turáni Társaság programjával. Tény azonban, hogy több „turanista" volt a kolozsvári egyetem tanára és Posta jó barátja, ismerőse: Márki Sándor a mozgalom egyik első magyarországi zászlóvivője (KINCSES NAGY 1993, 44; GAZDA 1997/1, 261-262), SzádeckyKardos Lajos a II. Zichy-expedíció tagja, Cholnoky Jenő a híres földrajztudós, Posta régész tanfolyamainak, „nyáriegyetemeinek" egyik oktatója, Prinz Gyula földrajzos (GAZDA 1997/11, 302303), akkor Cholnoky tanársegédje, Gombócz Zoltán a nyelvész, stb. Ezek után talán nem járok rossz úton, ha Posta terve és a Turáni Társaság között kapcsolatot tételezek fel. A régészeti intézet tehát Konstantinápolyban kezdte volna meg működését. Erről írja Schneller István: „Fiókintézetet kívánt egyelőre Konstantinápolyban szervezni, amely azonban a Kelet felé irányuló hódító útnak csakis kiindulópontja lett volna" (SCHNELLER 1941, 9). Ennek a lehetőségnek az 1910-es évek török-magyar kapcsolatai nem álltak volna útjába (LEDERER 1988; LEDERER 1989; KINCSES NAGY 1993, 44-45).

41 Posta levelei azt bizonyítják, hogy a terv megvalósításának ügyében sokat várt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól is, hiszen jó barátja Lippich Elek

42 Wlassics Gyula

43 minisztersége alatt, 1898-ban a III. ügyosztály

44 vezetőjeként minisztériumi osztálytanácsos lett (Mann 1993, 85). Lippich tehát összeköttetéseinél fogva lobbyzhatott a Keleti Archaeológiai Intézet ügyének előmozdítása érdekében.

45 Arról, hogy Posta számított barátja közbenjárására, szintén csak a levelek tanúskodnak.

46 Egy 1915. december 28-án kelt levelében írja Lippichnek: „Intéze4(1 A szakosztály tagjai még Postán kívül: Csánki Dezső, Heckler Antal, Hodinka Antal, Márki Sándor, Miskolczy Jenő, Tagányi Károly, Takáts Sándor, Felvinczi Takács Zoltán és Thallóczy Lajos. (TÚRÁN 1917 11/1,71) 41 1916-ban Budapesten Mecsetépítő Bizottság is alakult (LEDERER 1988, 38). Konstantinápolyban TörokMagyar Barátság egyesület is működött. 42 Koronghi Lippich Elek (1862-1924): költő, művészeti író, többek között a kor népszerű monográfia sorozata, a „Művészeti Könyvtár" szerkesztője. 4:1 Érdemes megemlíteni, hogy Wlassics „egyik legjelentősebb lépése - a monarchia külpolitikájára érzékenyen reagálva - az addigi keleti kereskedelmi tanfolyamnak főiskolai jelleget biztosítva, 1899-ben a király jóváhagyásával a Keleti Kereskedelmi Akadémia létrehozása" (MANN 1993, 98). Az 1899-ben megnyitott intézmény igazgatója Kunos Ignác volt (ZSIDI 1991, 73), de tanítottak itt más orientalisták is, mint például Mahler Ede és Germanus Gyula (ZSIDI 1991, 74). 44 Később Apponyi Albert minisztersége (1906-1910) alatt az ügyosztály kettévált, ekkor a Lippich vezette Ili/a osztály alá a múzeumok egy része és a művészeti akadémiák tartoztak (MANN 1993, 129), majd Gróf Zichy János kultuszminisztersége alatt (1910-1913) „a Il/a ügyosztály átvette a Magyar Nemzeti Múzeummal kapcsolatos ügyeket a Ill/b ügyosztálytól." (MANN 1993, 129). Nem jelentéktelen az sem, hogy „Zichy folytatva elődei hagyományát, a tárca költségvetéséből állandó anyagi támogatásban részesítette a tudományos és az irodalmi társaságokat. Ösztöndíjban részesített hírlapírókat, tudósokat, írókat; külföldi tanulmányutakat támogatott. Tervbe vette magyar könyvtárak felállítását fontosabb külföldi tudományos központokban." (MANN 1993, 139) 45 Azt, hogy ezt más esetekben többször meg is tette, bizonyítják „Büzérnagyához", Thallóczy Lajoshoz Bécsbe írt levelei (OSZK Kt. Fond XI./632). „Thallóczy Lajos 1884-ben a közös pénzügyminisztériumok igazgatója lett. A Theresianumban és a konzuli akadémián magyar közjogot adott elő. Az ő bécsi lakásán gyűlt össze a magyar értelmiség bécsi tartózkodása idején. Büzéreknek nevezték magukat és vezérüket (Thallóczy Lajost) büzérnagynak" (ÁBRÁNYI-KŐHEGYI 1997-1998, 149). 46 Nem elképzelhetetlen, hogy Lippich támogatását élvezve merült fel Postában, hogy megpályázza a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatói posztját. Réthy László írja egyik levelében Thallóczy Lajosnak 1913-ban: „Itt most nagy rumli van, igazgató akar lenni Mikse Kálmán, Posta Béla, Éber, Mihalik, Varjú Elemér és sok más önjelölt" (ÁBRÁNYI-KŐHEGYI 1997-1998, 157-158). 126