A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Régészet, ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Antik gemmák honfoglaláskori sírokban

Maszk-állat kombinációt ábrázoló gemma Faustina minort ábrázoló gemma a szeredi a sárrétudvari honfoglalás kori temetőből honfoglalás kori temetőből A lelet első publikálója a temetőt feltáró régész volt, aki sem az ábrázolás meghatározására, sem annak datálására nem tért ki. (TOCÍK 1968, 48, Taf. LV/17.) Később erre is sor került, de minden tekintetben hibásan: a szerző a követ karneolnak nevezi, az ábrázolt alakot Aphroditének, készítési idejét pedig Kr. e. 5/4. századra helyezi. (KOLNÍK 1979, Nr. 67.) Egy újabb kiadványban már helyesebb adatok állnak: a kő jáspis, az ábrázolt alak nincs meghatározva, a készítési idő Kr. e. 2-1. sz. (KOLNÍK 1984, Nr. 46.) Egy legújabban megjelent kiállítási katalógusban már a gemma méretei is helyesen vannak megjelölve, de az előbbiekhez képest teljesen új datálás olvasható: Kr. u. 3. sz. (WIECZOREK-HINZ 2000, 111, Nr. 04. 03. 14.) Feltűnik ez a gemmás gyürü két magyar publikációban is mint olyan darab, mely a kalandozó magyarság zsákmányából maradhatott fenn. Ott olvasható leírása szerint: magyar jellegű négygömbös fejű ezüstgyurube foglalt, vörös kőből faragott perzsa(?) gemma. (KOVÁCS 1996,123, 11/9; KOVÁCS 2000, 35, 5/11.) Az ábrázolt nőalak meghatározásához és datálásához a hajviseletből kell kiindulnunk, mely jellegzetesen Antoninus kori. Ezen belül is leginkább Faustina minornak, Marcus Aurelius feleségének a hajviseletével mutat egyezést. (FITTSCHEN 1982; MEGOW 1987, F 6 skk.) A Fittschen által megállapított Faustina képtípusok közül a hatodikba lehet sorolni, melynél a haj a fejtetőn simára van fésülve, a hajkoszorú pedig hullámos. (FITTSCHEN 1982, 36, 53.) Faustina lányának, Lucillának igen hasonló a hajviselete, olykor portréikat is nehéz megkülönböztetni, mégis az erősen kiemelkedő orrforma, amit a gemmaábrázoláson is megállapíthatunk, Faustinára jellemző. Az alma Venus attribútuma, és erre az istennőre jellemző az ékszerek viselete is. Faustina Venusként való ábrázolása nem meglepő. Első lánygyermekének születésekor, 147-ben, olyan pénzérme kiadására került sor, melynek előlapján az ő portréja, hátoldalán pedig Venus Genetrix áll, egyik kezében pólyás gyermeket, a másikban pedig almát tartva. (STRACK 1937, 112, 147/48; FITTSCHEN 1982, 23.) További gyermekei születésekor is megjelentek hasonló ábrázolások. Egy 159-ben kiadott érme hátoldalán Iuno Lucina látható három gyermekkel. (FITTSCHEN 1982, 41.) Az istennőként ábrázolt császárné megjelenik a gemmákon is. A carnuntumi múzeum egy gemmáján egészen hasonló női portré látható, hajában diadémmel. Karjai ugyancsak kicsinyítve vannak ábrázolva, egyik kezében piciny íjat tart, a másikkal pedig hátán lévő puzdrája felé nyúl. (DEMBSKI 1998, 18, Nr. 25.) A Dianával való azonosítás minden bizonnyal az istennő szülést segítő (Eileithyia) funkciójával függ össze. 66