A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Természettudomány - Lovas Márton: Dr. Földi János az elfelejtett természettudós

A nemzetség fogalmát, már Clusius is használja, de mai értelemben először Tournefort (1656— 1708) határolja körül. Ő igyekszik az egész növényvilágot, a virág és a termés alapján 1700-ban megjelent könyvében osztályokba, rendekbe, nemzetségekbe és fajokba sorolni. 5. Linné munkássága Az eddigiek alapján kitűnik, hogy a XVIII. század elejére viszonylag nagyszámú növényfaj vált ismeretessé. Nagy problémát jelentett, hogy ezeknek a fajoknak nem volt egységes nemzetközileg elterjedt és elfogadott elnevezésük, és nem alakult ki áttekinthető szélesebb körben elterjedt rendszerük sem. Ebben a helyzetben teremtett rendet a nagy svéd természettudós Karl von Linné (1707-1778). Úgy gondolta, hogy fel lehetne állítani természetes rendszert,de ennek szabályai egyenlőre nem ismeretesek, ezért mesterséges, de könnyen áttekinthető rendszert alkotott. A rendszerezés alapja Linnénél a virág szerkezete és a porzók száma, azok virágon belüli helyzete. Rendszerének első áttekintése az 1735-ben megjelent Systema Naturae._ Az 1753-ban megjelent Species Plantarum című müvében pedig fajokig bontotta ki rendszerét. Linné másik nagy újítása a fajok elnevezésében a kettős latin név, a binominalis nomenklatura bevezetése. Rendszerének felépítése: Classis (osztály), ordo (rend), genus (nemzetség), species (faj), varietas (válfaj). Rendszerében 24 osztályt különböztet meg, ebből 23 a virágos növények osztálya. Nézzünk néhány példát: Diandria = kettős híműek osztálya = Salvia Austriaca = dongó zsálya = ma osztrák zsálya. Triandria = hármas híműek = vidékünkön él az Iris pumila =törpe szivárvánka = apró nőszirom. Polyandria = sokhíműek = Papaver dubium = kertséges mák = bujdosó mák. A fajok leírásában rövid, de gondos, mintaszerű diagnózisokat adott. A rendszerezési elv alapjának választott virágszerkezet a növény viszonylag igen konzervatív része, ugyanakkor könnyen megfigyelhető. így aztán Linné módszere igen széles körben elterjedt és jó 100 éven keresztül szinte egyeduralkodóvá vált. Nagyban segítette a rendszerezés tudományát, a botanika fejlődését. A Linné által leírt növényfajok száma 7000 felett van, nagyon sok latin elnevezése mind a növény-, mind az állatrendszerben a mai napig használatos. (HARASZTY 1953.) II. A XVIII. SZÁZAD URALKODÓ POLITIKAI ÁRAMLATAI A XX. századi ember hajlamos feltételezni, hogy ez a kor adta az emberiség számára a legtöbbet a civilizáció, a technikai fejlődés terén. Végigtekintve azonban a XVIII. század történetén megállapíthatjuk, hogy ez a század is rendkívül mozgalmas korszak volt, s a tudomány és a technika fejlődésében bővelkedett mai napig ható eredményekben. 51