A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Muzeológia - Vargáné Szathámári Ibolya: Jelentés a Hajdú-Bihar megyei Múzeumok 2001. és 2002. évi működéséről

A megyei múzeumi szervezet középtávú tervkoncepciójában megfogalmazottak az év során az alábbiak szerint kerültek megvalósításra. A Déri Múzeum régészeti osztály tevékenysége három területre terjed ki: 1. a megye területére eső terepbejárási és nagy földmunkákhoz kötődő megelőző- és leletmentő feltárások végzésére és dokumentálására, 2. azokra a muzeológiai feladatokra, melyek részben a frissen feltárt régészeti anyagokból, részben a gyűjteményben már meglévő tárgyakból történő kiállítások rendezését és azok propagálásátjelentik az érdeklődő látogatók számára, 3. a tudományos munka keretében, részben az új, részben a régebbi feltárások és a gyűjteményben lévő tárgyak feldolgozására a választott tudományos témák alapján. A 2002. évben a terepmunka és a hozzátartozó dokumentálási kötelezettségek oly mértékben lekötötték a régészeti tevékenységgel foglalkozó munkatársak idejét és energiáját (a múzeumhoz kötődően 9 fő: 6 régész, 1 fotós, 1 informatikus és ásatási technikus, 1 gyűjteménykezelő), hogy a másik két terület betervezett feladataiból nem mindent sikerült megvalósítani. A gyűjtemények bemutatását célozta a hajdúszoboszlói és lengyelországi biskupini kiállítás, időhiány miatt ugyanakkor nem készült el a Déri Múzeum régészeti kiállítása katalógusa. Nagy lekötöttséget jelentenek a régész szakemberek számára a feltárásokkal kapcsolatos szervezési- és koordinálási feladatok, valamint a régészeti szakhatósági ügyekhez kapcsolódó szakmai és adminisztratív munkák, az utóbbi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal intézményének bekapcsolódásával jelentősen megnövekedett. Az elmúlt 9 év gyakorlatát követően a Polgár környéki régészeti feltárásokat együtt végezzük az ELTE Régészettudományi Intézete munkatársaival, az egyetem régész szakos hallgatóival. Együttműködési megállapodás alapján kapcsolódik a munkához az ELTE, a dijoni taromány (egyetem) és a Déri Múzeum közös kelta kutatási programja is. A Déri Múzeum egyéb gyűjteményei és a múzeumi szervezet egyes egységei számára a gyűjteménygyarapítási koncepció vezér elvét a meglévő gyűjteményi anyagok továbbfejlesztése, hiányainak pótlása jelenti. Mindez feltételezi a gyűjtemények teljes rendezettségét, feldolgozottságát, koncepciózus raktári elhelyezést. E téren az év során némi előrelépést sikerül tennünk (részletezését a III. fejezet tartalmazza), a teljes rendezettségtől azonban még messze vagyunk. A gyűjteményi anyagok feldolgozása ugyanis többségében még hagyományos formában történik. Ez alól egyedüli megnyugtató kivételt képez a polgári bázison kialakított korszerű számítógépes központ, s az ott folyó feldolgozó munka. (A régészeti feldolgozás nehezét inkább az óriási számban bekerülő gyarapodás jelenti). A többi gyűjtemény és egység számára sajnos nem áll rendelkezésre az a nyilvántartási program, ami alapján a számítógépes feldolgozás beindulhatna., s ami a gyűjteményi rendezést is meggyorsíthatná. A számítógépre vitelre vonatkozóan bizonyos próbálkozások az egyes gyűjteményeinknél és egységeinknél ugyan már vannak, de e téren igazán megnyugtató egy központilag elfogadott és kiadott program lenne. A koncepciózus gyarapodás akadályát jelenti több gyűjteményi egységünknél a raktárak szűkös volta, telítettsége, sajnos néhány esetben a raktárként használt helyiségek nem megfelelő volta, nedvesedése is. Komoly problémát jelentenek mindezek a Déri Múzeum természettudományi, iparművészeti képzőművészeti- és irodalmi osztálya számára, az utóbbi két gyűjtemény pl. emiatt több hagyatéki anyagot nem tud fogadni. Az új helyre költözött berettyóújfalui Bihari Múzeum a nemrég felújított épülete pinceraktárát az ott jelentkező nedvesedés miatt - nem tudja használni, így a tárgyakat onnan ideiglenes helyre kellett költöztetni. 467