A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: Életmódtörténeti ismertetések
tében egyben társasági találkozási helyek is voltak. Jelentős vízvezeték volt Aquincumban is. Továbbá csodálatra méltó építészeti alkotás többek között az aquaeductus Segoviában (Hispánia - Spanyolország). Ez a római vízvezeték ma is működőképes. A Traianus császár által építtetett merész szerkezetű segoviai vízvezeték befejező szakaszának 43 egymásra épített kettős íve van. hang: Képzőművészet A Római Birodalomban a képzőművészet is sok tehetséges embernek adott munkát, s nyújtott viszonylag jó megélhetést, főként a fővárosban és a Birodalom városaiban. E téren sok rabszolgát is foglalkoztattak az alkotó műhelyekben. A görög klasszikus kor szobrászára különösen nagy hatással volt a rómaiak képzőművészetére. Igen sok görög művész települt át Itáliába attól kezdve, hogy Görögország római provinciává vált. (Kr. e. 146.) A szobrászat keretén belül különösen kedvelt volt a portré, illetve az arcképszobrászat. Ennek révén ismerjük Julius Caesar portréját is. E mellett a rómaiak megteremtették a szobrászat új műfaját: a történelmi dombormüszobrászatot, s ilyen módon díszítették a diadaloszlopokat, pl. Traianus oszlopát s a diadalíveket: pl. Titus egy ívnyílású diadalívét, továbbá a szarkofágokat, illetve a síremlékeket. Az ókori római festőművészetben különösen a falfestés vált jelentőssé. Emellett a római díszítőművészet egyik legelterjedtebb műfaja a mozaikszemekből kirakott padló vagy falikép volt. Arról képet alkothatunk „Nagy Sándor az isszoszi csatában" c. közismert, hatalmas méretű pompeji padlómozaik után. hang: A Rómában élő lakosság életszínvonalát magasabb szintű életmódját jellemzik a következő tények, adatok is: Diocletianus (Kr. u. 284-305) uralkodása idején a Római Birodalom fővárosában már 11 kiépült Fórum létezett, 10 bazilika, illetve nyilvános oszlopcsarnokos épület volt, melyekben gyűléseztek vagy abban bíróság működött, esetleg kereskedelmi ügyleteket kötöttek benne. Továbbá 11 fürdő komplexum, melyekben átlagosan 3000 ember tartózkodott. 28 könyvtár, 19 víz-vezetéképítmény, 7 híd a Tiberisen, 8 nagy park és a fővárosból 29 irányba kivezető út állt a lakosság rendelkezésére. IRODALOM SZABOLCS Ottó-KONCZ Erzsébet: Történelemtanítás és múzeum (Budapest, 1996.-) PORCS ALMY János: Eszközsorozatok a történelem tanításához. (Budapest, 1981. - Tankönyvkiadó) SZABOLCS Ottó: A történelemtanítás eszközei (Budapest, 1997) BALÁZS Györgyné: Korkép kialakítása a történelemoktatásban. (Budapest, 1970) SZABOLCS Ottó és UNGER Mátyás: Szemléletesség és szemléltetés a történelemtanításban. (Budapest, 1971) VAS Károly: A történelemtanítás módszertana (Budapest, 1970) MAJOR Máté: Építészettörténet (Budapest, 1954) SZENTKIRÁLYI Zoltán-DÉTSY Mihály: Építészettörténet (Debrecen, 1959) DOMBI József: Művészettörténet a gimnáziumok számára (Budapest, 1961) ELISABETH Erdmann: Leben unter römischer Herrschaft. (Baden-Württemberg, 1986) WOLFRAM Paschmann: Schule und Museum (Berlin, 1963) CLARENCE Greig: Greece (Loughborough, 1974) Fotó: MTI, Balogh László, Lukács Tihamér, Paul Altnasy, Landesmuseum: Bonn 408
