A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés
tár, egyéb tudományos könyvtár egyenlő arányban részesedhessen belőlük. így került sok értékes könyv a Déri Múzeum Szakkönyvtárának anyagába, pl. a Pannonhalmi Rendtörténet 12 kötetben, vallástörténeti kézikönyvek, iskolai értesítők. (DM IRATTÁR 1951) A Déri Múzeumi 953-ban főleg egyházi imakönyvekből 450 kötetet átadott az egyetemi könyvtárnak. (DM IRATTÁR 1953 3 ) A 150 működő cserepkapcsolat országonkénti megoszlása 1959-ben következő volt: Szocialista országok: Bulgária 1, Csehszlovákia 18, Jugoszlávia 7, Kína 1, Lengyelország 8, NDK 16, Románia 10, Szovjetunió 2, összesen 63 cserepartner. Tőkés országok: Anglia 2, Argentína 1, Ausztrália 1, Ausztria 12, Costa Rica 1, Dánia 4, USA 11, Franciaország 2, Hollandia 1, NSZK 32, Norvégia 6, Olaszország 1, Svájc 8, Svédország 5, összesen 87 cserepartner. (BÉRES 1960, 10.) 1971-ben a Déri Múzeum Évkönyvének jelentésében már 400 külföldi cserepartner szerepelt, melyektől 300 kötet könyv és periodika érkezett. (DMÉ 1971,554.) A vásárlás az Állami Könyvterjesztő Vállalaton, majd a Könyvértékesítő Vállalat Új Könyvek, a kilencvenes évektől a KELLŐ címjegyzékén keresztül bonyolódott, éves szerződéskötés formájában, valamint lehetőség nyílott egyéb helyekről (könyvesbolt, antikvárium, magánszemélyek) is vásárolni. A beszerzésre szánt összeg elég szerény mértéket öltött, így a csere és az ajándék volt a fő gyarapodási forrása a könyvtárnak a hatvanas években is. A hetvenes években a Molnár Gyula-féle hagyatékkal jelentős mértékben bővült a könyvtár állománya, mely sok értékes kézikönyvet és lexikont tartalmazott. A könyvtárhoz került Soó Rezsőnek, a debreceni Botanikuskert megalapítójának komoly művészettörténeti könyveket tartalmazó könyvhagyatéka, valamint Holló László debreceni festőművész, főleg szépirodalmi s művészeti könyveket tartalmazó nagyobb könyvhagyatéka. Az évtizedek alatt felhalmozott duplum anyagból a könyvtár tudott ajándékozni a vidéki múzeumok könyvtárainak, így a Hajdúsági Múzeumnak, a Bocskai István Múzeumnak, s a később megalakult berettyóújfalui és balmazújvárosi múzeumnak is. A duplum anyagokból a Medgyessy Emlékmúzeumban kézikönyvtár jöhetett létre az 1980-as évek elején. (DMÉ 1982, 623.) A könyvtár törzsállományából az egyes osztályok munkatársai által sűrűn használt kézikönyvekből, szakkönyvekből létrejött, a mindennapi munka segítésére a nyolcvanas években az osztályokon működő kézikönyvtári állomány. 1988-ban a szorosan vett irodalmi anyag (szépirodalom és nyelvészet) átkerült az Irodalmi Múzeumba, s ettől kezdve az irodalmi jellegű könyv gyarapodást is külön költségvetésből itt intézik. Csupán az irodalmi folyóiratok rendelése történik a könyvtár költségvetésének terhére. (DMÉ 1988,417.) A kilencvenes évek elején sok cserekapcsolatot szüneteltettek, de még így is jelentős volt a gyarapodásban a cseréből eredő állomány növekedés. 1994-es statisztika szerint a könyvtári állomány 2/3-a cseréből, 1/3-a vásárlásból ered. Az alvó cserekapcsolatot fellendítették a könyvtárosok, 155 hazai, 262 külföldi intézménnyel vették fel a kapcsolatot. A cserekapcsolat bázisa még mindig a Déri Múzeum Évkönyve, mely évenként jelenik meg, valamint a Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei mely változó periodicitással készül. (DMÉ 1994,471.) Nem várt külön költségvetési juttatásokból 1997-ben pótolni lehetett sok, korábban elmaradt kézikönyv megvételét (Magyar Nagylexikon, Révai Új Lexikona, Britannica Hungarica, egyéb lexikonok, szótárak, művészettörténeti atlaszok, néprajzi sorozatok). Lehetőség nyílt a Soros Alapítványon keresztül ingyenes folyóirat megrendelésre is (5 db). (DMÉ 1997-98, 597.) 373
