A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés

A háborús idők alatt is működött szerény keretek között a segélyezés, így a könyvvásárlás is, az ajándékozás és a csere is gyarapodási forrás volt. A Déri Múzeum könyvtárának ötvenes évekbeli gyarapodásából külön figyelemre méltó Méliusz Juhász Péter egybekötött két műve; a Debreceni confessio (Debrecen, 1567) és az Articuli (Debrecen, 1567) című művek, melyek az eddig ismert példányokkal szemben az első teljes példányok (Szabó R.M.K.I. 60. és II. 104). (DMÉ 1943-47, 62). A könyvtár részére a hazai néprajzi, régészeti, könyvészeti és művészeti szakfolyóiratokat járatták. A korábbi külföldi kapcsolatokat felélénkítették, s így például a svédországi lundi Egyetemi Könyvtár, a poznani Régészeti Intézet, a finn Irodalmi Társaság, a bécsi Museum für Volkskunde , a clevelandi The Bulletin szerkesztősége vette fel újra ez évben a könyvtárral a kapcsolatot. A második világháborút követő időszak sajnálatos könyvpolitikája miatt, a kötelezően beszolgáltatásra ítélt könyvek kivonásával a könyvtár állománya leapadt. Ezeknek egy részét nem kellett feltétlenül a zúzdába küldeni, hanem tudományos kutatásra elzárva kellett összegyűjtve tartani, s a főispán vagy a polgármester kérhette az államrendőrségtől a könyvtárba való visszaszállítását, ami természetesen azonnal nem történt meg. A könyvek kötelező beszolgáltatásról a következő fejezetben teszek bővebben említést. Az állomány gyarapításának neuralgikus pontja az ötvenes években az ideológiai könyvek kötelező beszerzése volt. 1950. augusztus 1-én így írt a múzeum vezetője, Balogh István egyik jelentésében az ideológiai könyvek megrendeléséről: „A Közművelődési Könyvtár el van látva ideológiai könyvekkel, s ezt a múzeum dolgozói használják. A múzeum szakkönyvtárában kevés az ideológiai könyv .... a beszerzendőt meghatározza a múzeum tudományos és gyakorlati követelményei, illetve az újonnan megjelenő könyvek ... a Déri Múzeum dolgozói rendszeresen tartják a heti 2x-eri sajtóbeszámolót és jelenleg hetente 2x kollektív formában folytatják a Rákosi per olvasását". (DM IRATTÁR 1950

1

) 1947-ben a feloszlatott Csokonai Kör könyvanyaga a Déri Múzeum Könyvtárának tényleges tulajdonába ment át, a könyvek összetételéről adatokat nem találtam. Ennek az állománynak egyes, a múzeumot szorosan nem érintő kötetei a 3018/1951. sz. MMOK határozat alapján az Egyetemi Könyvtár állományában kerültek elhelyezésre. (DM IRATTÁR 1951') A Városi Könyvtár elköltözésével nagy raktárhelyiség, irodahelyiségek szabadultak fel, de a szakkönyvtár a jelenlegi helyén csak 1962-től működhetett. A szakkönyvtár korlátozottan nyilvános, a muzeológia szakterületeit átfogó gyűjtőkörű könyvtár maradt, önálló költségvetéssel, s vezetővel. 1950-ben vezető váltás történt a múzeum élén, s jegyzőkönyvet vettek fel a muzeális értékű, szakkönyvtárba beleltározott könyvekről. Ezek, a listán szereplő régi, ritka könyvek következők voltak: Komáromi Csipkés György: Biblia1. 270/1912 Tasso: Felszabadított Jeruzsálem Szap. 1906-827 Zsoltároknak négyes nótái I. 13/1949 Turóczi Krónika 1498.

1. 292/1940 Hodászi Lukács gyászbeszéde (unikum!) I. 7/1920 Méliusz Juhász Péter: Szent Jánosnak...Várad, 1568.

1. 44/1946. (DM IRATTÁR 1950) Az 1953-as első nagy revízió tette lehetővé a háborús károk tényleges felmérését. A könyv veszteség az összes múzeumi anyagnak a 2%-a volt. A megindult revízió alkalmából az év végén a múzeum jelentést tett a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályának, melyben a teljes állományt kb. 4200 kötetben állapította meg, de ez még nem volt végleges adat. (DM IRATTÁR 371