A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Irodalomtörténet - Várhelyi Ilona: Szellemi összefüggések: Kossuth és Petőfi találkozásai Debrecenben

rösmartyék lakásához, amely ideiglenesen Petőfiéknek is otthona volt. A szerkesztőségből a szintén közeli Bika (Nádor) fogadóba ment, ahol találkozott egy régi pesti ismerősével, Gyurkovics Máté Mátyással, akit éppen ekkor neveztek ki honvéd századosnak. Vele együtt ment át a szemközti Hadügyminisztériumba, hogy átadja Mészáros Lázár miniszternek Bem tábornok jelentését. Ám, hogy ez a debreceni látogatása se maradjon felhőtlen, a Hadügyminisztériumban ismét kellemetlensége támad. Mészáros Lázár - mint korábban Vetter - jóformán szóba sem állt vele, hanem kifogásolta szabálytalan öltözetét, s így megismétlődött a korábbi eset. Ezt az esetet nevezi azóta a Petőfi-irodalom „nyakravaló-afférnak". Mészáros Lázár ugyanis a merev tiszti gallért és a nyakkendőt hiányolta. Petőfi viszont heves indulattal éreztette Mészárossal, hogy végső soron egész miniszterségét is az ő forradalmi tetteinek köszönheti. Mészáros Lázár bizonyára ismerte is a nehezen fegyelmezhető költőt. Másnap visszarendelte magához Petőfit, és szigorúan számonkérte előző napi viselkedését. A jó humorú, kedélyes miniszter most vak fegyelmet követelő katonaként viselkedett. Talán a vitában Petőfi lemondása vagy felmentése is szóba került. Petőfi nehezen tűrte az efféle megaláztatást, és másnap, február 17-én levélben lemondott tiszti rangjáról, s feszülő öntudattal jól beolvasott a formaságokra túlzottan is sok figyelmet fordító tisztikarnak: „Megfontoltam a dolgot, mellyért tennap magához hívatott Ön, s annak következtében jelentem, hogy kapitányi egyenruhámat levetettem, miután azt nyakravaló nélkül egyátaljában nem lehet viselni, s miután a nyakravaló-nemhordás végett több leckéztetést vagy pláne kényszerítést nincs kedvem tűrni. Én tettem már annyi szolgálatot a hazának hogy nekem meg lehetne azt engedni, hogy a hazát nyakravaló nélkül védhessem; ... Egyébiránt: Önök letéphették rólam az egyenruhát, de nem téphetik ki kezemből a kardot... teljesíteni fogom hazafiúi kötelességemet egyszerű polgári öltözetben mint közkatona; csak arra bátorkodom Önöket figyelmeztetni, ne iparkodjanak a honvéd-egyenruhából kirázni az olyan tiszteket, kik minden erejökkel arra törekszenek, hogy e ruhának elveszített becsületét visszaszerezzék, mert ilyen emberek úgyis nem nagy számmal vannak. Különben tisztelettel maradok Hadügyminiszter Úrnak polgártársa, Petőfi Sándor. " Mészáros Lázár dühében még aznap odaadta a levelet a Közlöny szerkesztőinek, s az meg is jelent másnap, febr. 18-án, az alábbi miniszteri utóirattal: „Hogy minő levéllel tiszteltetett meg a' hadügyminisztérium, azt ezennel minden commentar nélkül a' nyilvánosságnak átadja." 6 Petőfi sem maradt adós a miniszter indiszkréciójáért, hanem megírta a Nyakravaló c. epigrammáját, amely február 20-án a Március Tizenötödike c. lapban meg is jelent. Nyakravaló nélkül akarod megvédni hazádat? Oh te szamár te, minő ostoba képzelet ez! Honszeretet, bátorság s más, mind kófic: az a fő A katonában, hogy nyakravalója legyen. Mészáros Lázár, akitől én ezt tanulóm, s ő Tudja, hogy legfő a hősben a nyakravaló, Mert hisz az ő hada, mely oly hősleg megfutamúlt volt, Egytiil-egyig mind, mind nyakravalóba' vala. Nyakravalótlanok, takarodjatok a csatatérrül... Éljen Mészáros s éljen a nyakravaló! P.S. ÖPML, 489-490. ENDRŐDI, 524. 313