A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Irodalomtörténet - Várhelyi Ilona: Szellemi összefüggések: Kossuth és Petőfi találkozásai Debrecenben

Júlia egyébként is hazaérkezése óta vívódik. Szüleivel él, pedig férje mellett szeretne lenni. Közismert tény, hogy Szendrey Ignác és felesége nem fogadták örömmel ezt a házasságot, és Petőfivel szembeni fenntartásaik később sem csökkentek.

16 Ebben a légkörben Júlia félelmekkel, féltékeny gondolatokkal és ezek miatti lelkifurdalással készül gyermekük fogadására. Naplójában így vall erről: „...főboldogságomnak tekinteném, ha Sándoromat követhetném, ha csak vele mehetnék, amerre ő megy, ha csak mindig láthatnám él-e? ha szívem egyszerre szűnnék meg dobogni szivével. Ha a csata után élne, hogy én lehetnék az első, ki őt üdvezleném, s ha elesnék, hogy karom lenne a koporsóm melly őt felfogná s én lennék az árnyék melly utána szállna sírba s ott véle együtt enyésznék el. És még ennyit sem tehetek! el kellene maradnom tőled, mint naptól az éjnek, nem élhetek nem halhatok meg veled együtt. " Csodálkozhatunk-e, ha Petőfi Júlia kérésére sutba vágja a katonai fegyelmet, és megváltoztatja azt az elhatározását, hogy csapatával együtt Becskerekre vonuljon? A közelgő szülésre való tekintettel - a szolgálati utat megkerülve - a minisztériumtól szabadságot kér. Felesége aggályait pedig a Szeretlek, kedvesem! c. hatalmas szerelmi vallomásával oszlatja el. A zászlóalj átvezényelt négy százada, köztük a Petőfié is, november 17-én a parancsnak megfelelően elindul Becskerekre. Petőfi azonban szabadságkérésére választ várva - őrnagya engedélyével - egy napig még Debrecenben maradt.

18 Másnap azonban indulnia kellett volna százada után, ő azonban Erdőd felé vette útját. Abban bízott, hogy a szabadság engedélyezése néhány nap múlva megjön.

19 A csapat tervezett indulásáról Arany Jánosnak is beszámol. A közismert, „angolosan" humoros, „Debrecenchester"-ben 1848. november 15-én kelt levelében már tényként említi januárig tartó szabadságát, valamint utóiratban jelzi a szülés várható időpontját, amely véget vet a „szárazkomaságnak": „My dear Dzsenko! Aj em itthagying Debrecent, zászlóaljunk Becskerekre megy holnapután, én pedig Erdődre with Urláb januáriusig. Tehát oda légy nekem firkáiing, mégpedig mocs. Tiszteiing end csókoling a tiedfalamia és kendet vagyok barátod PS" November 24-én Erdődön éri utol az Országos Nemzetőrségi Haditanács levele, miszerint szabadságért a Honvédelmi Bizottmányhoz kell fordulnia. Meg is írja kérvényét, hogy 1849. febr. l-ig távol lehessen zászlóaljától. Nem nevezi meg kérelme okát, hanem így fogalmaz: „...A haza jelen viszonyai között csak a legfontosabb körülmények kényszeríthetnek ezen kérelemre. "

2i 4. CSALÁD ÉS/VAGY SZOLGÁLAT Miközben Petőfi kérvénye járta a hivatalokat, váratlan fordulat következett be a család életében, amely egycsapásra megoldani látszott a problémákat. November végére ugyanis Szendreyéket is közelről veszélyeztette a románok lázadása, így Petőfi értük ment Erdődre, és Debrecenbe költöztette át a családot. A Színház utcában, a Petőfi 16 Még 1847 végén így ír Szendrey Júlia Petőfi korábbi fogadtatásáról: „... látva milly hidegen, megvetően bánnak édes apám s anyám Sándorommal, ... ki iránti szerelmem adta egyedül az erőt le nem roskadni annyi küzdés alatt,... őt láttam illy helyzetben, férjemet, kit áldani annyi mint engem áldani, kit eltasz.ítni annyi mint engem eltaszítni... " Petőfiné levele Szendrey Ignáchoz, 1847 végén. Petőfi Adattár II. 60-61. 17 Szendrey Júlia naplója. Petőfi Adattár II. 117. Is Olvasásra nála volt Arany Toldi estéjének kézirata, amit Kiss Jenő főjegyzőnél helyezett biztonságba. 19 Még november 13-án is, amikor Csengery Antalnak, a Pesti Hírlap szerkesztőjének verseket küld, a 17-i indulását tényként említi. P. S. PM, 753. 20 P. S. ÖPML, Bp. 1967. 21 P.S. ÖPML, 471. 309