A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művészettörténet, iparművészet - Erdei Lilla: A debreceni Dobozi temető 17–18. századi textil leletei

75. kép. Virágmintájú alaphálós csipke A csoport negyedik darabjából csak egyetlen mintaegység maradt épen (15. kép). A háló nagy szirmú sürü szövésű virágokat kapcsol össze. Érdekességét az adja, hogy a virág belseje a kontúrszállal megegyező szállal van beszőve, szélei kis legyezőmintákkal kiegészítettek. Ruhafoszlány maradványa látható a hátrészéhez tapadva. Feltételezésem szerint szoknyát vagy kötényt díszíthetett, menteujj hasítékába való be varráshoz túl széles. V. Geometrikus legyezős típus Az ebbe a csoportba tartozó csipkék mintázatuknál fogva esetleg fiatalabbak, elképzelhető, hogy néhány évtizeddel később, a 18. század második harmadában készülhettek. Kis darabok maradtak meg belőlük, díszítésük szimmetrikus, sürü szövésüek, geometrikus mintájúak, gyakoriak a lapos kontúrszálak. Felhasználásuk általában nem azonosítható.

66 Egynek ismerjük pontos helyét, ez ruhaderekat díszített. A hát közepén végigfutó cetszila és a hozzá kapcsolódó lapocka fölötti csipkével borított ívek maradtak meg belőle. A csipke lapos fémszálakból kialakított cakkos részeit félveréses hullámvonalak kapcsolják össze, a két oldala szimmetrikus. A másik kettőből csak néhány centiméter maradt meg. Az egyik négyszögletes, alakverések, félveréses kitöltések és szövött részekkel kitöltött tulipán formájú minta alkotja. (16. kép), míg a másikból egyetlen legyező formájú mintaelem látható, feltételezésem szerint szoknya alját díszíthette.

67 16. kép. Geometrikus legyezős csipke A gépi csipkék elterjedésekor ezt a szimmetrikus, egyenes vonalakkal dolgozó formát volt a legkönnyebb utánozni, ezért nagyon népszerű lett, sok helyen helyettesítették vele a kézi készítésű, drágább fémcsipkéket. P. Szalay Emőke dolgozatomhoz nyújtott segítségét köszönöm. 300