A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művészettörténet, iparművészet - Erdei Lilla: A debreceni Dobozi temető 17–18. századi textil leletei

Mivel mindegyik szoknyából csak a csipkével díszített alsó sávok maradtak meg, így szabásukról nem tudunk semmit. A szoknyákat díszítő csipkék csoportjából kiemelkedik egy különlegesen szép mintájú és finom kidolgozású darab (10. kép). Bár piszkos és rozsdás állapotban van, a minta laza szerkezete ellenére jó állapotú. Központi motívumát vaszonvereses hullámvonallal körbefuttatott, levélkékből kialakított nyolcágú csillagok képezik, ezt mindkét oldalról széles, csavarásokkal gazdagított vaszonvereses ívek zárják le. Ez a különleges csipke egyetlen sorban egy szoknya alján körben maradt meg - több darabban ugyan -, de csaknem a szoknya egész kerületét kiteszi.

58 ///. Szalagcsipkés típus Ebbe a típusba három szakadozott, rossz állapotban lévő csipkedarab sorolható. Jellemzőjük, hogy karéjos formájúak, vaszonvereses szalagok kanyarognak hullámvonalas mintázatot alkotva, melyeket a készítés közben horgolással kapcsolnak egymáshoz. A 16. századtól ilyen típusú cérnacsipkéket már készítettek a felvidéki asszonyok és lányok, amelyeket paszományosok felvásárolva nagy mennyiségben az Alföld és Lengyelország vásárain értékesítettek.

59 11. kép. Fémszálas szalagcsipkéből készült nyakfodor. Déri Múzeum, IV. 1921. 158. Az egyik ilyen csipkéből összesen hat karéj maradt meg, három mintázata nagyrészt kivehető, a másik háromból csak kisebb-nagyobb részletek láthatók

60 (11. kép). Laza szerkezetű, fémszálból igen ritkán készül ilyen típusú csipke. Kiterítve kissé íves, hajlott formát mutat. Bár egyenes vonalban készítették, de a karéjok összekötő részén lévő vászonveréseket meghajtották és össze58 Teleki Mihályné sírjában szintén ebbe a típusba tartozó fémcsipkéket találtak egy ruhaderék és szoknya maradványain. A ruhaderékból csak a kapcsok mentén felvarrt egy-két sor csipke, a kapcsok és azok szalagjainak maradványai láthatóak. A szoknya anyaga teljesen elmállott, csak kisebb szakadozott csipkefoszlányok reprezentálják az eredeti darabot (POSTA 1913. 23-26.). Az áll alatti részen is találtak olyan egyszerű, keskeny fémszálból készült csipkedarabot, ami „helyzetöket tekintve, kétségen kívül a fejre való keszkenő széleinek a csipkés díszítéséből valók" (POSTA 1913. 21-22.). A sárospataki kriptából is származik egy hasonló típusú csipkével „keretezett" női ingváll, melynek érdekessége, hogy kapcsai mentén két négyszög és a hát közepének nyelvrésze paszománnyal díszített. Ennek és az ingváll fő szabásvonalainak szélét egy-egy sor aranycsipke szegélyezi. E mellett még két íves vonalban a hát felső részén és a mellrész elején is végigfut egy-egy sor (EMBER 1968. 175-176.). A miseruháknak is kedvelt dísze volt ez a típusú fémcsipke, melyből több darab is látható az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. A Debreceni Református Kollégium gyűjteményében is találhatóak szép számmal ilyen csipkék úrasztali terítők szélein. 39 DIVALD 1918-19. 59. Ez a csipke igen kedvelt volt Gömör megyében a későbbi századokban is, ahol nemcsak viseletekre, hanem lakás- és egyházi textileken is szívesen alkalmazták. 60 Leltári száma: IV. 1921.158. 297