A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művészettörténet, iparművészet - Erdei Lilla: A debreceni Dobozi temető 17–18. századi textil leletei

Erdei Lilla A DEBRECENI DOBOZI TEMETŐ 17-18. SZÁZADI TEXTIL LELETEI Viseletdarabok és csipkedíszítésük A reneszánsz virágainak nevezett csipkékről a 17-18. századi magyar viseletekről

1 és a közel azonos korú újkori temetőfeltárásokról

2 írt tanulmányokban általában érintőlegesen esik szó kiegészítő adatok formájában. Magukat a csipkéket központba állító írások több nézőpontból vizsgálják a témát. Főként átfogó képet adnak a csipkék (európai) történetéről

3 vagy többnyire a 20. század elejétől a népi-, iparművészeti vonulatot követve az egyes technikákat ismertetik. A különböző festmények, katalógusok vizuálisan egészítik ki a fent említett adatokból előrajzolódó képet - a csipkék elhelyezését, alkalmazásuk módját és típusát pontosítják -, valamint a különböző társadalmi rétegek és a külföldi viseletek terén összehasonlító vizsgálatokra alkalmasak. Az alábbiakban a debreceni Dobozi temető 17-18. századi emlékeit közöljük. A Dobozi temetőt az 1900-as évek első negyedében tárta fel Zoltai Lajos, így az előkerült leletanyagokat eredeti helyükön már nem lehetett megtekinteni. Mivel fényképfelvételek nem készültek, csupán a megmaradt darabokra, a feltáráskor készült jelentésekre, leltárkönyvekre, dokumentumokra, rajzokra hagyatkozhatunk és későbbi csekély számú elemzésre hivatkozhatunk. A leletekből néhányat az elmúlt évtizedekben restauráltak, ezek kiegészítik az eddig felsoroltakat egy már értelmezett anyagot nyújtva a kérdéssel foglalkozóknak. A DOBOZI TEMETŐ Legnagyobb és talán egyik legrégebbi ismert temetője Debrecennek a Cegléd (ma Kossuth) utcai vagy - gyakrabban használt nevén - Dobozi temető. A többi református felekezeti temetőhöz hasonlóan a város árkán kívül, a Cegléd utcai nagykapu mellett feküdt „a kapuktól 14 és 150 ölnyire, kerülete 1390 öl" korabeli szokásokhoz hűen körülárkolva

4

. A Cegléd utcai temetőről a legelső írásos feljegyzés Méliusz Juhász Péterrel kapcsolatosan készült, ugyanis 1572 decemberében itt temették el

5 Debrecen nagyhírű püspökét. A 19. században a vasútvonalak és az útépítések miatt az egykor egységes Dobozi temető három részre tagolódott: déli és egyben legnagyobb ré1 DÓZSA 1983., EMBER 1966/67.; LÁSZLÓ 1988., 1989.; RADVÁNSZKY 1989.; TOMPOS 1991, 1995. 2 Gernyeszegröl: POSTA 1913.; Gyulafehérvárról: POSTA 1916-18.; Csengéiről: HÖLLRIGL 1934.; Sárospatakról: EMBER 1968.; Miskolcról: MEGAY 1970.; Losoncról: EMBER 1980. (A losonci ásatásról egy csipkeszegélyt mutat be.); Boldváról: NAGY 1987.; 3 ABEGG 1998.; BRUGGEMANN 1997.; CSERNYÁNSZKY 1940, 1983.; DIVALD 1918-19., EMBER 1962.; ÓNODI é.n.; SÁPI 1980.; SZMIK 1925. 4 SÁPI 1980. 178. 5 ZOLTAI 1935. 125. 285