A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Művészettörténet, iparművészet - P. Szalay Emőke: XV–XVII. századi kelyhek a kárpátaljai református gyülekezetben
Kókuszdióserleg Egy újabb kókuszserleget a tiszakeresztúri gyülekezet őriz. Talpa kettős tagolású, domború részből és két gyürü közé foglalt hólyagsorból áll. Nódusza váza, S alakú tagokkal kapcsolódik a kuppa alján lévő tárcsához. A kókuszdió foglalata alul és felül akantuszlevélsor függőleges pántokkal, szája függőleges. A talpon levelek, kagylók, gyümölcsök, a gyűrűkön puttók, antik nőalakok, a hólyagsoron puttófejek, a nóduszon szalagos női fejek, az oszlopszerű fülkében Héraklész a bunkójával. Az ajándékozási évszám jóval későbbi a kehely készítési idejénél, amely feltehetően a XVII. század elején készült. Mivel jegy nélküli és a finomság megállapításának nyomát mutató zeg-zug vonal nem látható sehol rajta, ezért úgy véljük, hogy lehet magyar munka is (Tárgyjegyzék 15., 17. kép). Ikerpoharak A XVI. században Németföldön alakult ki a kettőspohár, ikerpohár forma, amely a pohárszékek kedvelt edénye volt. A macsolai gyülekezet ikerserlegének talpa kettős tagolású, domború és hólyagsoros, felül gyűrűvel. A nódusz váza alakú, S alakú tagokkal kapcsolódik a felső tárcsához. A kuppa kettős, vésett és domború hólyagsoros, szája gyürü felett függőleges. Díszítése a hólyagokban szerény vésés, a nóduszon oroszlánfej, a szájon reneszánsz mustra. Igen hasonlót ismerünk ugyancsak református gyülekezet tulajdonában. 25 A két munka közös sajátossága a talp felső részének hólyagsora, a nóduszt közrevevő két tárcsa, a kuppa kettős hólyagsora, amelyek közül a felsőnek minden második mezőjében találunk mintát, valamint a hólyagsorokat felül lezáró kettős gyűrű. A XVI. század végén, XVII. század elején készülhetett 26 (Tárgyjegyzék 16., 18. kép). Nyugodtabb, egyszerűbb formájú az ungtarnóci ikerpohár. A kör alakú talpa tagolt, domború sávos, ívesen hajló szárán a nódusz díszváza alakú. Kuppája félgömb alakú felül gyűrűvel, szája függőleges. A talp alsó sávjában és a kuppa nagyobb részén szabályos sorokba rendezett félgömb alakú beütés. A száron ívelt aljú mezőkben pontozás és vésett virágok váltakoznak. A kuppa alján vésett virágdísz, száján vésett reneszánsz mustra. A jelzés nélküli pohár feltehetően a XVII. század elején készülhetett 27 (Tárgyjegyzék 17., 19. kép). Vaskosabbnak tűnik a benei gyülekezet 159l-es évszámú német feliratú ikerpohara, amely kissé emlékeztet a felvidéki pl. kassai poharakra. 28 A talp domború, ívelten hajlik a szára, a nódusz váza alakú, a kuppa félgömb felül domború gyűrűvel, szája függőleges. A domborított és vésett díszítés beborítja egész felületét. A talpán szalagdísz, a nóduszon érmedísz, a kuppán szalagos keretekben virág és gyümölcscsomók. Szájperemén német felirat. Ha feltételezzük, hogy magyarországi műhelyben készült, német nyelvű céhekre gondolhatunk. Ezért Debrecen és Nagybánya kiesik a lehetséges készítőhelyek közül, ugyanakkor tudjuk, hogy Kassán a XVI. században német nyelvű volt az ötvöscéh (Tárgyjegyzék 18., 20. kép). " TORANOVA, Eva 1983. 169. sz. tárgy. 26 Hasonló H. KOLBA Judit-NÉMETH Annamária 1973., illetve Reneszánsz és manierizmus 1988. 432. tárgy. 27 Hasonló kis poharat mint feltehetően német mintára készült magyar munkát közölt a huszti (Sopron megye) evangélikus templomból BUNKER R. J. 1907. 20. 41, kép. Az Ernst Múzeum 1926. decemberi aukciójának 1245. sz. hasonló ikerserlege német. 2 * TORANOVA, Eva 1983. 183. sz. 268
