A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művészettörténet, iparművészet - P. Szalay Emőke: XV–XVII. századi kelyhek a kárpátaljai református gyülekezetben

P. Szalay Emőke XV-XVII. SZÁZADI KELYHEK A KÁRPÁTALJAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEKBEN A református templomok klenódiumai között szép számmal találunk különféle kelyheket. Az alábbiakban Kárpátalja több mint 100 református gyülekezetében összeírt XV-XVII. századi kelyheket, serleget, ikerpoharakat közöljük. Azért tartjuk közlésre érdemesnek ezeket az edénye­ket, mert a kutatók előtt eddig ismeretlenek voltak. Bár nagyobb részüket nem látták el jelzéssel, elemzésükkel kísérletet teszünk készítési helyük feltételezésére, ezzel a magyar ötvösség kutatá­sához szeretnénk újabb adalékokat szolgáltatni. GÓTIKUS KELYHEK Bár a református egyház XVI. századi előírásai anyagot és formát nem írtak elő az úrasztali edények vonatkozásában, egyetlen kikötést adnak csupán, hogy „a pápista kelyheket, tányérokat elvetjük." ' Ismerünk adatokat arra, hogy a reformátusok valóban nem használták a korábbi kato­likus misekelyheket. Erre éppen Debrecenben találunk példát, ahol a Szent András templom edé­nyei és papi ruhái 1554-ban a kápolnából a városi tanács birtokába kerültek. 2 Emellett viszont arra is több példa akad, hogy református templomok klenódiumai között gó­tikus kelyheket őriznek. Ezek között természetesen akadnak olyanok, amelyek a XVI. század má­sodik felében, esetleg a XVII. század elején készültek, de találunk olyanokat is, amelyek feltétle­nül a reformáció térhódítása előttiek, így esetleg katolikus misekelyhek voltak. 3 Vizsgált terüle­tünkön mindkét feltételezésre találunk alátámasztó adatokat és edényeket. A gótika korából származik a técsői gyülekezet aranyozott réz kelyhe, amely igen egyszerű. A karéjos talpon az áttört sávot függőleges recézés helyettesíti. A nódusz lapított gömb, amelyet függőleges bordák tagolnak. Hat kerek ékkőfoglalata vízszintes vájatokkal kiemelt sávra helye­zett. A széles, alacsony kuppa sima, liliomos pártázatú kuppakosárban ül. A jelzés nélküli mü szolid, különösebb művészi igény nélküli. Feltételezhetően a XV. század második felében készült katolikus kegytárgy lehetett. További felhasználását az tehette lehetővé, hogy vallási ábrázolás nem volt rajta (Tárgyleírás 1., 1. kép). 1 KISS Áron 1882. 152. 2 Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1554-1555. 1983. 592/1. 3 Takács Béla több református használatban lévő gótikus kelyhet ismertet 1988. 7-10. 263

Next

/
Oldalképek
Tartalom