A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Történelem - Lovas Enikő Amália: A debreceni Vásáry család – a tőkés polgárosodás kiemelkedő példája
Lovas Enikő Amália A DEBRECENI VÁSÁRY CSALÁD TÖRTÉNETE: A TŐKÉS POLGÁROSODÁS KIEMELKEDŐ PÉLDÁJA A legrégibb cívis birtokosok közé tartozó, eredetére nézve kisnemes család származását a XIV. század első felére vezethetjük vissza. A Vásáry nevet először 1333-ban említi a váradi káptalan egyik oklevele, mely szerint a Lórándtól származó Miklós fia, Vásáry János örök birtokul kapja a Bihar megyei Zomlin községet (ma puszta Biharkeresztes mellett). A család az Anjoukorban virágzik fel, majd 1412-ben kapják meg a nevüket adó Kis-és Nagyvásári községeket (ma puszták Szalonta mellett). Ekkor még nagybirtokosok (Erdőgyorokon is). A XVIII. századig főként oklevelekből és igazolási perekből tudunk róluk, birtokaikat a Bocskai szabadságharc idejére elvesztették. Ekkor költöztek feltehetőleg Debrecenbe, ahol fokozatosan felemelkedtek: céhmesterek lettek, vagyont szereztek. Református cívisként éltek és a legrégibb debreceni családokkal kerültek rokoni kapcsolatba. 1 TŐKÉS POLGÁRRÁ VÁLÁSUK Az alapvetően a Zöld famíliához hasonlóan főként gazdálkodásból önmagát fenntartó családnak a XIX. század második felében 174 hold földje volt. A gazdálkodásból származó jövedelmet gazdasági felszerelés és jószág vásárlásába fektették, majd bérelt birtoktesteken fogtak vállalkozásba, előbb Vésztőn, majd Vértesen (ma: Létavértes). A több mint ezer holdas gazdaságot eredetileg Vásáry András (1857-1920) építette ki feleségével, Szentesi Erzsébettel (1863-1944). Gyarapodásuk módja hasonlít a Zöld család és a többi, modern módszerek alkalmazására törekvő gazdálkodó família fejlesztési elveihez. Tipikusan az egyszerű logika helyzetre alkalmazásával, szakismeretek kamatoztatásával és családi összefogó együttműködéssel érték el kiemelkedő helyzetüket. A MODERNIZÁCIÓ KEZDETE Vásáry András 1857. október 7-én született Debrecenben, Vásáry István és Bikkfalvi Zsuzsanna fiaként. Családi hagyománynak tekinthető, hogy édesapjához és anyai nagyapjához híven ő is a hentes-mészáros mesterséget választotta, felesége családja szintén ezt a foglalkozást űzte. 2 1 KŐ: A Vásáry család. In: Debeceni Képes Kalendáriom 1830. 2 Szentesi István halotti anyakönyvi kivonata 1896. Evangélikus református mészárosmester volt, fia ugyanezt a foglalkozást folytatta. Született 1816-ban, apja Szentesi János mészáros mester, anyja Gencsi Erzsébet. Házastársa néhai Szilágyi Mária. Meghalt 1896. március 29-én. Lakása volt Debrecenben a Varga utca 25-26. szám alatt. Bejelentő fia, Szentesi János. (Hajdú-Bihar megyei Levéltár XIII. 39. A Vásáry család iratai.) 193