A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: A Sesztina család és az egyházak

Nagybákay Antal Zelmos A SESZTINA CSALÁD ÉS AZ EGYHÁZAK AZ ELSŐ GENERÁCIÓ Radvánszky György, a Borsod megyei evangélikus egyház főfelügyelője 1782. április l-re összehívta Miskolcra a sajóarnóti anyaegyházat, a miskolci, diósgyőri, hejőcsabai és sályi evangélikus híveket, ahol kimondták, hogy Miskolcon evangélikus gyülekezetet alapítanak, amire 1783. augusztus 21-én meg is kapták az engedélyt. Az alapítók még 1782. április 1-5. között az előkészítés céljából összeírták a miskolci evangélikus híveket, külön a magyarokat, a németeket és a tótokat (szlovákokat). Ez összeírás szerint 1782-ben Miskolcon 76 magyar, 61 német és 128 tót (szlovák) evangélikus család lakott Ez utóbbiak között ott szerepelt a Gömör megyéből származott. Sesztina Péter csizmadia mester is feleségével, egy fiával és két csizmadia legénnyel együtt azzal a megjegyzéssel, hogy saját házában lakik. 1817-ben a miskolci 1724. számú ház (Honvéd utca) volt az övé. Az első istentiszteletet a mostani templom helyén álló nagy faépületben tartották meg 1783. november 30-án. Sesztina Péter a templom építési költségeire 1782-ben 4 ft-ot, 1787-ben 1,52 ftot 1789-ben pedig 3,60 ft-ot ajándékozott. A templom alapköveit 1789-ben tették le, s 1797-ben készült el. Ez év október 29-én szentelték fel, amikor három nyelven tartottak benne szentbeszédet. (ZELENKA 1883) Sesztina Péter felesége ebben az időben Juhos Sára volt. A miskolci evangélikus egyház népmozgalmi iratai között található latin nyelvű feljegyzés szerint (anyakönyv csak 1783-tól van) 1778. január 7-én kötött házasságot a tiszteletreméltó özvegy Sesztina Péter miskolci csizmadia mester Juhos Sára hajadonnal. 1817. július 20-án, vasárnap délután az istentisztelet alatt vihar támadt és a villám becsapott a templomba, ahol megsebesítette Riesz Pál lelkipásztort és több hívét. Felgyújtotta a templom tetőzetét, s így mind a tető, mind a berendezés leégett, csak az oltárt és néhány padot tudtak kimenteni. A helyrehozatalra 1817-20 között Sesztina Péter 8,80 ft-ot, a csizmadiacéh pedig összesen 287,16 ft-ot adományozott. (ZELENKA 1883) A Sesztina házaspár megérte 1828. január 18-án az aranylakodalmukat. A jubileumot otthon tartották a háznál, ahol a szent szolgálatot Riesz Pál lelkipásztor látta el, aki a szép ünnepséget emlékezet okából az ág. evangélikus anyakönyvbe is bejegyezte. Sesztina Péter egy évvel halála előtt 1839-ben evangélikus egyházának nemes céljaira 380 ftot adományozott, amelyhez hasonló nagy alapítványt addig Miskolcon senki sem tett. 1840. március 14-én 85 éves korában becsületes és eredményes, hosszas munkásélet után Sesztina Péter jobb létre szenderült. Halálának oka az anyakönyv szerint: öregség. Felesége Juhos Sára már 10 évvel azelőtt 1830. október 16-án elköltözött az élők sorából, kilenc gyermeke közül négy élőt hagyván árván. Ezek közt korban a második volt Keresztelő János, aki 1793. június 21-én született Miskolcon, és akit 22-én keresztelt meg Riesz Pál lelkipásztor. Ő a második generáció. 185