A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Történelem - Karacs Zsigmond: Lapok a Medgyesi család történetéből

MEDGYESI MIHÁLY ÁGA Kalló, Debrecen, Nagykőrös, Böszörmény Medgyesi Pál 1639-ben házasodott újra, az 1642. évi armalisban sem felesége, sem fiai nevét nem látjuk, ekkor talán nem volt élő gyermeke. A későbbi nemesi igazolásokból kitűnik, hogy gyermekei közül István és Mihály felnőtt kort ért és családot alapított. Feltehetően 1650 körül születtek, az előbbi a Bihar megyei Micskén, az utóbbi Nagykállóban tűnik fel. Mihály ága őrizte az armalist, ez általában az idősebb testvér öröksége volt, s Mihály utódai több nemzedéken át viselték a Pál nevet. Mihály és István zsenge gyermekkorukban, anyjuk újraházasodása révén Szatmárra kerültek. Mihály Nánássy Jakabbal képviseli a hajdú városokat a tárgyalásokon az 1705. május 8-án kötött fegyverszünet alkalmával.

28 1714-ben Nagykállóban ductor,

29 a város hadnagya. A 78 esztendős Hegedűs György kállai lakos erről így vall 1775-ben: „Kálióban lakos Megyessy Mihályt... jól ismerte, mint hogy vélle mint akkori Város Hadnagyával Pozsonyban, Kassára is utazott ...Micskén lakos Medgyessy Istvánnak Testvérje volt, de hogy ezeknek az Attyokat Pálnak hívták, csak magátul Megyessy Mihálytúl hallotta."

30 Nagykálló a szatmári béke (1711) után kikerült a várkapitányok kormányzata alól és Szabolcs vármegye közigazgatása alá rendelték. A lakosság, hogy önállóságát megtarthassa 33 000 forintban megegyezett a kamarával ám néhány rövidlátó ember „zenebonája" miatt a remélt szabad királyi városi státusból semmi sem lett.

31 Ez ügyben járt a tárgyalásokban már tapasztalt Medgyesi Mihály a pozsonyi és a kassai kamarákhoz. 1723-ban Mihálynak malma van Kallóban. 1732-ben már csak özvegyét találjuk 4 árvával, mint eddig is az adófizető lakosság körében.

32 Mindebben semmi kivetni valót nem kell keresnünk, a szatmári békében ugyan a nemesség jogait biztosították, de az adófizető lakosság számának növelése érdekében, minden nemest egyéni igazolásra szorítottak, sokan pedig az eleinte zavaros körülmények miatt csak később jutottak el a felismerésig, hogy nemességük érdekében bármilyen lépést tegyenek, mert a sokféle motiváció között, például a városi polgárság soraiba való kerülést elfogadhatónak tartották. Nem is találjuk a család tagjait az 1754-55 évi országos nemesi összeírásban, annak ellenére sem, hogy Micskén 1742-ben hozzájárult az insurrekció költségeihez István, Földesen pedig 1746-ban tanúk bizonyítják, hogy István régi eleitől nemesi kúriát bír. Olvassunk még az 1775 évi tanú vallomásából: „Igaz az Kállai Medgyessy Mihálynak valóságos fi ja legyen Megyessy Pál, mostani Debretzeni Typographus ... Megyessy nevet mind ez ideig fent tartották, sőt az Armalisokat is Sok ízben látta ... és igaz Nemesi Szabacságban éltek Authenticatus confirmat. (hitelesen bizonyítja/." A tanúvallomások és az eredeti armalis bemutatása után Szabolcs vármegye rakamazi közgyűlésén 1776. november 6-án nemesi bizonyságlevelet állított ki, amelybe Pálnak, Pál fia nevét is belefoglalták. Idősebb Pál, akiben Aranyas-Medjesi Sámuel hetényi imádságos könyvet is író jegyzőt véljük, Debrecenben Dabasi Oláh Máriát vette feleségül, 1752-ben Pál fia születése idején debreceni bíró, s láttuk 1775-ben tipográfus, azaz nyomdász. 1788-ban az érmelléki Diószegen volt nyomdája, s 1800-ban ott vették fel özvegyét a nemesi összeírásba. Az ifjabb Pál a debreceni kollégiumban tanult, s majd ugyanott előbb a költészeti osztály, majd a metafizika tanításával és könyvtárossággal, végül szeniorsággal bízták meg. Ezután svájci és német akadémiákat látogatott. Hazatérve a nagykőrösi iskolához hívták meg rektorprofesszornak. 1792-ben választotta lelkészévé a nagykőrösi gyülekezet. Több egyházi be28 VARGA Geiza: Hajdúmegye leírása. Debrecen, 1882. 52. 29 CSEPELYI Tamás: A nagykállói járás múltja és jelene. Nagykálló, 1970. 108. 30 Országos Levéltár Filmtár P. 1110. doboz (az első irategyüttesben) 31 BOROVSZKY Samu: Szabolcs vármegye. Bp. 1900. 154. 32 CSEPELYI i.m. 111, 113. 177