A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Történelem - Seres István. „Az aradiak harca a komádiakkal” – Egy szerb népballada történelmi háttere és Szúnyogh György kuruc főkapitány aradi fogsága 1704–1706-ban

vü sárréti félsziget és az ott emelkedő Kumcsánc mondája őrizte meg.

10 Különösen sok monda szól a rác portyázókon aratott magyar győzelmekről. A már említett békésszentandrási változat és a kunhegyesi Rác halom-vól szóló mondák egyik-másika inkább a kuruc katonaság győzelmét dicsőítik, míg a dévaványai Rác halom és Rác-sziget'

2

, a kornádi Rácvágás

13

, valamint a Szentes határában található Rác-ér és Rác-tőke (vagy más néven Rác halom)

u a helybéli népnek a támadó határőrök felett aratott diadalának állít emléket. A rácok vereségéről szólnak a szeghalmi Balkány halomhoz és Dió halomhoz fűzött népmondák is, amelyekben a helybéli Hegyesi testvérek drótos karikással futamítják meg a dévaványa felől marhákat hajtó Maros menti határőröket.

15 Hasonló monda maradt fenn Dévaványán is. Az itteni néphagyomány szerint a magyarok az Orhalomszeg nevű sárréti félszigeten emelkedő Kurucsánchan húzták meg magukat, a drótkarikással agyonvert támadókat pedig a Rác halomba temették el. Dévaványán egyébként egy Szarka nevű ványai vitéznek tulajdonítják a rácok megfutamítását.

I6 Bár a helytörténeti munkák gyakran csak puszta feltevés alapján valószínűsítik a rácok támadásának következtében egyes falvak elnéptelenedését, időnként a történelmi források is alátámasztják egyes, a néphagyományban fennmaradt helyi esemény hitelességét. így pl. a békésszentandrási Rác-út mondája meglepő hitelességgel őrizte meg egy 1705. május 25-i ütközet emlékét, amikor is Károlyi Sándor tiszántúli vezénylő generális csapatai éppen a Körösön való költözködés során lepték meg a Kunhegyest felprédáló rác katonaságot.

17 A szeghalmi mondákban szereplő, és a rácokat megfutamító Hegyesi, ill. Hegyesi testvérek kapcsán pedig érdemes megjegyezni, hogy a törökellenes háborúk során elnéptelenedett Szeghalom 1700 elején a Berettyóújfaluban lakó Hegyesi István vezetésével népesült be, aki később, egészen a helység újabb, a Rákócziszabadságharc elején történt pusztulásáig Nadányi János földesúr tiszttartója volt.

18 Egy 1725-ben 10 HAANi. m. 312 p. " Más változat szerint viszont az itt táborozó rácokról kapta a nevét: Pesty Frigyes Helynévgyűjtéséből l. Jászkunság. (Közzéteszi: Bognár András) Kecskemét-Szolnok, 1978. 139 p. („Helynevek. Kun Hegyes községből. Nagy Kun Kerületből.") 12 BERECZKI Imre: A „Rác-halom"-ról hallottam... - Egy Rákóczi-kori esemény emléke -, In: Békés Megyei Népújság 1961. október 1. 4 p. Vő. még: VIRAGH Ferenc: //. Rákóczi Ferenc szabadságharca a Körös-Maros közben. Békéscsaba, 1962. 93-94 p. 197. jz. 13 OSVÁTH Pál: Bihar vármegye Sárréti járása leírása. (Szerk. Ujváry Zoltán) Debrecen, 1996. (Az 1875. évi Nagyváradon megjelent kötet tartalmilag azonos, nyelvileg, strilárisan stb. módosított második kiadása.) 274 p.; ill. uő: Biharvármegye a kurucz-labancz csatározások alatt. In: Rálátás. Zsákai helytörténeti honismereti, kulturális tájékoztató. (Szerk. Dankó Imre) III. évf. 3. sz. - 2002. harmadik negyedév. [Megjelent a Biharmegye Képes Nagynaptár 1888-ik szökő évre (szerk.: Sipos Orbán) Nagyvárad; újraközlésre előkészítette: Ujváry Zoltán] 33 p. 14 SIMA László: Szentes város története I. Szentes, 1914. 183 p. 9. jz. 13 MIKLYA Jenő: Szeghalom történeti mondái. In: Szeghalom. Történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok. (Szerk. Miklya Jenő és Szabó Ferenc) Szeghalom, 1979. 181, 183-184 p. 16 BERECZKI i. m. 17 Az ütközet leírását 1. Thaly Kálmán: A szent-andrási csata és Gyula ostroma 1705-ben. A Békésvármegyei Régész.eti és Mívelödéstörténelmi Társulat Evkönyve, Gyula 1879/80 (1880) 5-43 p. Újabb összefoglalása: SERES i.m. 244-148 p. 15 Békés megye Pesty Frigyes Helynévgyüjtésében. (Bevezette, jegyzetekkel ellátta és közzéteszi: Jankovich B. Dénes, a mutatót összeállította: Hévizi Sándor.) Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. Szerk. Szabó Ferenc) Békéscsaba, 1983. 97 p.; Molnár Ambrus: Szeghalom újjáéledése a török hódoltság után. In: Szeghalom. Történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok. (Szerk. Miklya Jenő és Szabó Ferenc) Szeghalom, 1979. 137 p. 138