A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Régészet, ókortudomány - Pallag Zoltán: Posta Béla és a magyar keleti archeológiai intézet terve

Itáliában és Zichy Ferenc Cipruson végzett ásatásai is (SZILÁGYI 1969). Ázsiában végzett magyar ásatásokról viszont a századfordulóig, a Zichy Jenő-féle expedíciókig nem tudunk. Nem szabad elfelejteni, hogy Leitner Vilmos (pontosabban Wilhelm Leitner) és Stein Aurél (Marc Aurél Stein) észak-indiai kutatóútjai nem magyar, hanem angol vállalkozások voltak, és azoknak a magyar tudományhoz közvetlen köze nem volt (BETHLENFALVY 1980; RÓNA-TAS 1986). Ebben az időben már hagyománya volt a magyar orientalisztikának, az ázsiai nyelvészeti és néprajzi kutatásoknak. A 19. század második felében a magyar egyetemeken az európai hírű egyetemi tanárok a neves orvosprofesszorokon kívül az orientalisták közül kerültek ki, mint például Budenz, Goldziher és Vámbéry (LUKACS 1996, 153). A 18. századi nagy érdeklődés hatására már a 19. században elindultak a túlbuzgó őshazakeresők, akik hazudni is képesek voltak,

8 miszerint Ázsiában 7 millió magyarral találkoztak. Ezeket a csalókat (Nagylaki Jakcsics Gergelyt, Szabó Názáriust és Keserű Istvánt) a fiatal Jerney János (1800-1855) leplezte le 1829-ben.

9 A 19. században számos képzett és önjelölt magyar tudós járta be keresztül-kasul Ázsiát. Az antikgyűjtés mellett a század végére Magyarországon is egyre szélesebb körben terjedt a keleti műtárgyak gyűjtésének divatja (FERENCZY 1997). Itt elég megemlíteni Hopp Ferenc a neves fotográfus és műgyűjtő a Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum alapítójának a nevét (FELVINCZI TAKÁCS 1994;FERENCZY-KINCSES 1999). Jellemző az akkor uralkodó kultúrpolitikai szemléletmódra, hogy 1907-ben felmerült Back Fülöp Kairóban élő magyar kereskedő kezdeményezésére egy Kairói Osztrák-Magyar Intézet terve (WESSETZKY 1975), ami végül szintén nem valósult meg.

10 Elképzelhetetlen, hogy Posta Béla ne tudott volna a magyar pénzből folyó sharunai és gamhudi ásatásokról, ugyanis 1908-ban Csengeni János klasszika-filológussal együtt (GAZDA 1997/1, 105-106) képviselte a kolozsvári egyetemet a kairói nemzetközi régészeti kongresszuson (Acta Univ. Litt. 1909.—

I. Fase, 8; MÁRKI 1922, 87). Nem lehetetlen, hogy már ekkor megfordult a fejében egy hasonló keleti régészeti intézet ötlete. A szakirodalomban eddig csak elszórt utalások voltak az intézet tervére vonatkozóan. Postának az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában őrzött levelei és a kolozsvári egyetem aktái és a Magyar Nemzeti Múzeum adattárában levő hagyatéka segítségével talán jobban megvilágítható a terv mibenléte. Posta 1896 előtt nem foglalkozott kimondottan a Kelettel, illetve a steppe régészetével. Ez idő tájt főleg az ősrégészetet művelte, monográfiát írt Baranya vármegye történetéről az őskortól a honfoglalásig, valamint Szolnok-Doboka vármegye ősrégészetéről. Wosinszky Mórt a II. Zichy-expedíció (CSINÁDI 1963) régészét valószínűleg annyira lekötötte a Tolna megye történetéről szóló monográfia írása, hogy az expedícióban gyűjtött régészeti anyag feldolgozását nem vállalta, így végül Posta Béla dolgozta fel." Ez a munka és a II. Zichy8 A romantika hajnalán ez a jelenség nem volt egyedülálló. Elég, ha csak a skótok (azaz McPherso n) Ossiánjára gondolunk, vagy más európai mü-hőskölteményekre, vagy ma már nevetségesnek tűnő történelmi elképzelésekre, kitalációkra. Az önálló nemzet megteremtéséhez szükség volt egy önálló, saját nemzeti múltra. ' „Magasabb polczán áll Nemzetünk a'História' és a Philologia' kritikai ösmeretének, hogy sem egynéhány szó' hasonlatosságára építené származási történetét" (JERNEY 1829, 14). Jerney szerepéről az „őshazakutatók" leleplezésében: TARDY 1975, 156-157. 10 Az osztrákok sokkal aktívabbak voltak a nemzetközi kutatások terén; a török kormány már 1895-ben megbízta az Osztrák Régészeti Intézetet Ephesos feltárásával (AKURGAL 1999, 71-72). 1

' „lehet, hogy ő (Wosinszky), de bizonyára a Pulszky és Hampel ajánlatára került ennek a munkának az elvégzése Posta Béla kezébe" írja Banner János az egykori tanítvány (BANNER 1962, 9; BANNER 1963, 409-410). 120