A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Történelem – Numizmatika - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és debreceni kapcsolatának korai szakasza

Különösen zokon eshetett neki az a néhány mondat, ahol a névtelen kritikus stílusát és a debreceni grammatikához való szoros ragaszkodását „gáncsolta"; e téren szintén konkrét példákat, tényleges hibákat kérne feltüntetni, mert az utóbbiak csak így javíthatók ki. „Hogy szóhelyezés s összerakásomban - görög s diák írók után formálván leginkább magyar stílusomat; sokáig csak diákul írva többet - lehet itt-ott valami szokatlan s különös, azt előre is hajlandó vagyok hinni; de mi ebben rossz? miben ejtettem, anélkül, hogy akartam vagy észrevettem volna, erőszakot nyelvünkön? ezt ohajtnám kimutattatni; mert hogy átaljában minden szokatlan rossz, minden szabálytalan kárhoztatni való volna, azt senki nem fogja állítani, ki tudja: hányszor kénytelenek engedni a nyelvekben, világosság, rövidség, meghatározottság vagy szép hangzás kedvéért, szokás, szabály; s mi elébb, mint szokatlan, szabálytalan, visszatetszett, majd közhelyeslést s a szokott s szabályos felett elsőséget nyer." Mindennek előrebocsátása után a kifogásolt, a történeti tényeket illető - s itt újra nem idézett - állításokat továbbra is fenntartotta, igazát eredeti források citálásával igyekezett bizonyítani. Nem fogadta el a kompiláció vádját sem. „Még egy kitételét, mely, a szerint, amint vétetik, lehet ártatlan, lehet igen sérelmes, nem lehet érintetlen hagynom v[izsgáló] úrnak; ez az: »hol compilal inkább s excerptal, mint saját szép lelkéből merít.« Mit ért ezen? Bizonyos tekintetben minden história compilatio, excerptio; mert senki históriát csupán észből, adatok s mások munkái használata nélkül - hanem ha értire [sic!] történt oly dolgokat ír, melyekben maga bennforgott - nem írhat; s ily értelemben nincs szavam a kitétel ellen; de ha ennél többet s valami olyanformát értett, mit rendesen ezen szón: compilatio érteni szoktunk, úgy kérem a t[isztelt] fiút, ha megint ír édesanyjának, nevezzen csak egy írót, kit, s csak egy helyet, melyet én compiláltam, azaz: szorul szóra kiírtam, vagy nyelvünkre idegenből áttettem."

78 * Kossuth Lajosnak a fogság évei alatt még egy - számára aligha tudatosult - kapcsolata volt Debrecennel: perének a hétszemélyes táblán 1839. február 19-én tartott utolsó tárgyalásán az egyik bíró az agg Péchy Imre (1753-1841), a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt.

79 Keserves zárása ennek a szakasznak... IRODALOM ÁCS 1994(1) Ács Tibor: Kossuth Lajos. Budapest 1994(2) Ács Tibor: Kossuth Lajos tagajánlásai az Akadémián. Magyar Tudomány, 1053-1060. ANDRÁSSYNÉ 1956 Andrássyné Kövesi Magda: A Debreceni grammatika mai értékeléséhez. Acta Universitatis Debreceniensis, 3. Budapest BALKÁNYI 1903 Balkányi Kálmán: Ifj. Péczely József. Irodalomtörténeti Közlemények, 257-273, 428^*44. 1904 Balkányi Kálmán: írj. Péczely József levelezése íróbarátaival, 1. Irodalomtörténeti Közlemények, 61-83. 78 Társalkodó, 1838. dec. 12. (99. sz.) 389-390. 79 POMPÉRY1913,24. 88