A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Történelem – Numizmatika - Gyöngyössy Márton. Kora-újkori éremlelet Tisza-Polgárról

5. A 83., 86. és 87. sorszámú szász veretek verdejegyeinek rajzait külön táblán Walther Haupt nyomán közlöm (HAUPT 1974, 219. és 221.). 7. rajz 6. rajz 6. A 123. sorszám alatti stolbergi tallért 1548-ban verték (F.331.), az eredeti jegyzéken is ezzel az évszámmal szerepelt. 7. A 146. sorszámú nijmegeni tallér év nélküli veret, de semmi esetre sem készülhetett 1569ben, mivel V. Károly császár (1519-1556) nevére verték. A veretet az eredeti jegyzékeken is így határozták meg. A Polgár I. számú éremlelet gazdaságtörténeti jelentőségére már a leletközlésben rámutatott a lelet feldolgozója. Megállapításai az adatok pontosítása után is mérvadóak, a leletből levont gazdaságtörténeti következtetései most is helytállóak. A lelet összértékét körülbelül 220 forintban határozta meg, de az adatok pontosítása után kapható körülbelül 230 forintos összérték is a korszakban igen jelentős vagyonnak minősült. A feldolgozó szerint a lelet legértékesebb része az 1575-1590 közötti pénzforgalom során gyűlt össze (MÓDY-GEDAI-KAHLER 1965, 103.). A tizenöt éves háború idején elrejtett éremleletek legértékesebb csoportjának (100 forintnál nagyobb összértékűek) fele a hódoltság területén került elő, amint a Polgár I. számú lelet is. A kutatás felfigyelt arra, hogy „a közepes vagy még nagyobb értékű leletek az országnak főleg azon a területein fordulnak elő, ahol a 16. században fellendült a monokultúrás agrárgazdálkodás, bor- és gabonatermesztés, szarvasmarha-tenyésztés". Ezeknek a leleteknek a pénzmennyisége a távolsági kereskedelem révén gyűlt össze (V. SZÉKELY 1995-1996, 30.). Meglepő viszont, hogy a lelet (tallér)összetétele szignifikánsan eltér az 1591-1595 között elrejtett tallérvereteket is tartalmazó pénzleletekből kiszámított arányoktól (V. SZÉKELY 1999, 325-326.). Míg az ezen öt évből származó pénzleletekben összességében a tallérveretek közül 9,8%-ot tettek ki a magyarországi veretek, addig Polgár I. esetében a 223 tallérveret 16,59%-át. Az osztrák tartományok tallérveretei a pénzleletekben 52,7%-os, Polgár I. esetében csak 17,49%os részesedést mutatnak. Míg a pénzleletekben a német pénzkibocsátóktól származó tallérveretek aránya csak 29,7%-ot, a (tisza)polgári leletben 56,95%-ot ért el. Az arányok inkább a korábbi korszakokban elrejtett pénzleletek adataihoz közelítenek. Egyértelműen a korábbi korszak jellemzőihez kapcsolja a leletet az is, hogy a 41,7%-os részesedésű szászországi veretek kronológiai „kicsúcsosodása" 1580 (25 darab tallér), illetve az utolsó tallér- és féltallérveretek 159l-esek (mindegyik magyar veret). Gazdaságtörténeti magyarázat lehet egyrészt a lelet feldolgozói által megadott verzió is: a korábbi évek, évtizedek pénzforgalmában összegyűjtött vagyonát rejtette el valószínűleg egy gazdagabb nemes, kalmár vagy a káptalan officiálisa talán az 1594-es tatár pusztítás idején; másrészt a lelet elrejtése az 1595 októberében a Tiszán a csegei révnél átkelő birodalmi csapatokkal is összefüggésben állhat (MÓDY-GEDAI-KAHLER 1965, 102-103.. MÓDY 1965, 135.). 65