A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Természettudomány - Lovas Márton: Derecske állatvilága

A Tarkalepkék - Nymphalidae család fajai közül ezen az élőhelyen a pókhálós lepke (Araschnia levana), a nagy rókalepke (Nymphalis polychloros) a nappali pávaszem (Inachis io), az atalanta-lepke (Vanessa atalanta), a nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia), az ibolya gyöngyházlepke (Fabriciana niobe), a kis gyöngyházlepke (Clossiana dia), a kis színjátszó lepke (Apatura ilia), egyaránt előfordultak. A Szemeslepkék - Satyridae családból a sakktáblalepke (Melanargia galathea), az ökörszemlepke (Aphantopus hyperanthus), a kis szénalepke (Coenonympha pamphilus), a nagy ökörszemlepke (Maniola janira) kerültek elő. Az Ó-Kálló közelsége miatt természetesen a Kiserdőben is számolnunk kellett a Kétszárnyúak - Diptera rendjébe tartozó szúnyogokkal és legyekkel. Részletesebb vizsgálatot azonban nem végeztünk, mint ahogy a Hártyásszárnyúak - Hymenoptera, Fürkészszerűek - Ichneumonoidea és a Pókszabásúak - Arachnoidea rendekbe tartozó fajokat sem vizsgáltuk. Megfigyeléseket végeztünk a Gerincesek - Vertebrata törzsébe tartozó fajok tekintetében. Az erdőszéli bozótos helyeken megtaláltuk a fürgegyíkot (Lacerta agilis) a Gyíkok - Sauria rendjéből. A Kígyók rendjéből (Serpentes) a vízisikló (Natrix natrix) került szemünk elé, a víz közelsége miatt. A Madarak — Aves rendje néhány érdekes faját is sikerült megfigyelni. A vörös vércse (Falco tinnunculus) a Kiserdő háborítatlanabb, a víztől távolabbi oldalán volt megfigyelhető. Gyakorta hallatszott a kakukk (Cuculus canorum) hangja. A tölgyfák törzsén a lappantyú, vagy kecskefejő (Caprimulgus europeus) pihent. Rejtőzködő színe miatt igen nehezen vehető észre. A nagy fakopács (Dendrocopos major) és a zöld küllő (Picus viridis) is megfigyelhető itt. A széncinege (Parus major), a csuszka (Sitta europa caelsia), az ökörszem (Troglodytes troglodytes) egyaránt kedveli ezt a sűrű aljnövényzetű és cserjeszintű erdőt. A vörösbegy (Erithacus rubecola), a füzikék, mint a sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix) és a csilpcsalp-füzike (Phylloscopus trochilus fitis) ugyancsak élnek ebben az erdőben. Az erdőszéli fákon néhány helyen megfigyelhető a tövisszúró gébics (Lanius colurio) számunkra morbid munkája, amikor is a megfogott rovarokat egy-egy hosszabb tövisre szúrva raktározza. Az Emlősök - Mammalia osztályából kedvelt élőhelye az erdő az erdei cickánynak (Sorex araneus), az erdei pocoknak (Clethrionomys glareolus). A talajcsapdákban egy-egy példányuk is bekerült. Az erdő csendesebb részein találtunk rókavárat is, igaz a róka (Vulpes vulpes) és családja már nem volt benne. 3. Sziki tölgyes, Nagy-Nyomás, Teleklegelő (telepített erdő) - Galatelo-Quercetum roboris társulás Az egykori sziki tölgyesekhez hasonlítható, száraz tölgyes, telepített erdő. Állományát kisebbnagyobb tisztások szaggatják. Ez az élőhely jó néhány állatfajnak biztosít életlehetőséget. Ezen az élőhelyen nem végeztünk részletes vizsgálatokat, így csupán néhány benyomásunkat rögzítettük az erdő állatvilágával kapcsolatban. Az erdő útjain járva nagy számú, apró termetű, fekete legyek rajzanak körül. Ezek a bársonylegyek. Itt két fajuk figyelhető meg, mint a tavaszi bársonylégy (Bibio marci) és a kerti bársonylégy (Bibio hortulanus). A tavaszi bársonylégy teste és szőrzete is teljesen fekete, míg a kerti bársonylégy szőrzetében fehéres szálak is vannak - egyébként rendkívül hasonlítanak egymásra. A tölgyfák levelein a gubacsdarazsak gubacsait fedezhetjük fel. A gubacsdarazsak petéjüket a növény szövetei közé süllyesztik, ahol a fejlődő lárvák a körülötte lévő növényi szöveteket bur57