A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Muzeológia - V. Szathmári Ibolya: A Déri Múzeum és a megyei múzeumi szervezet működése 2000-ben

volt a katalógusnak, ismertetést készített az amerikai nagykövetségen kiállított alkotásokról, forgatókönyv írója és rendezője volt több, a megyei múzeumi szervezeten belül és azon kívül megrendezett képzőművészeti kiállításnak Irodalmi osztály Keresztesné Várhelyi Ilonának megjelent az Európai magyarság - magyar európaiság, a Vörösmarty és Szabó Magda Sziluettje-, „A parasztdal tonját találgatám" címmel Kölcsey és a népköltészet kapcsolatát feldolgozó tanulmánya-, a Jókai Debrecenben című feldolgozása, valamint 15 egyéb publicisztikai írása. Előadást tartott a Kölcsey-család mint a református egyház mecénása, a Csokonai-versek dalbetét szerepben, Az irodalmi kultusz mint a kultúraképződés modellje témakörökben, szövegkiadást készített elő Stetka Éva utolsó nyilvános szereplésének hangfelvételeiből, szakmai irányítással és kiadás szervezéssel kapcsolódott a Szabó Lőrinc debreceni éveit feldolgozó Az ígéret városa című könyv kiadásához. Lakner Lajosnak megjelent a Múzeum és irodalmi hagyomány, az Irodalmi kultusz, társadalom, múzeum című feldolgozása, az Iskola és világ, hagyomány és újítás, valamint A közvetítő ~ Balogh László emlékezete című tanulmánya, elkészítette a „...csodás színeváltozás...", a Kiállítás: irodalmi kultusz és/vagy értelmezés című, valamint a Debreceni Református Kollégiumban a 18-19. század fordulóján lezajlott változásokról készült dolgozatait. Folytatta Oláh Gábor naplóinak kiadásra való előkészítését, a napló jegyzetanyagának átdolgozását, kiegészítését. Forgatókönyvet írt a „ Pipettától az ezüstkoszorúig" relikvia-kiállításhoz és a Gulyás Pált bemutató kiállításhoz és megrendezte azokat. Déri Frigyes és iparművészeti osztály P. Szalay Emőkének megjelent az Úri hímzések Hajdú-Biharban című önálló kötete, a Máramaros-Ugocsa Egyházmegye templombelsőit és egyházművészeti emlékeit bemutató munkája, társszerkesztője volt a kötetnek, az aranypohár debreceni formára". Büttösi István XVIII. századi ötvös mester munkái című feldolgozása, az Egyház és művelődés (Fejezetek a reformátusság és a művelődés XVI-XIX. századi történetéből), a Debreceni cseréppipa-, A népművészeti motívumok vándorlásának kérdéséhez, Az úrasztali térítőkről készült feldolgozása és több recenziója. Elkészítette a Debreceni ötvösség monográfiát, a Kenyérosztó tálak a Kárpátalján, az Egy alig ismert fazekas központ ~ a váradi kerámia, a Gömöri kerámia, a Nagybányai kerámia Debrecenben, az Egyházművészeti emlékek Nyíracsádon című és a Beregi templombelsőket, ezüst és ón tárgyakat bemutató cikkeket. Előadást tartott az Úrasztali terítők hímzése, A céhszervezet funkciója és jelentősége, Az egyházi műtárgyak jelentősége, az Úri hímzések Hajdú-Biharban, az Úrasztali edények a Muraközben és a Bihari vármondák témakörökben. Forgatókönyvet készített és rendezője volt a //. Ötvös zománcművészeti szimpozion kiállítási anyagának, a Madarászné Kathy Margit munkásságát bemutató tárlatnak, az „Áldott az Úr kinek lábai itt lépnek, szívet adott mennyből e nyomorult népnek", a „ Tűzben próbált arany" és a 35 év a Déri Múzeumban - Feketéné Molnár Erzsébet munkásságát bemutató kiállításoknak. Társrendezője volt A magyar pipa története. A magyar történelem a pipákon című vendégkiállításnak. 366