A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)
Természettudomány - Juhász Lajos–Sallai Zoltán: A Dél-Nyírség halfaunája
ÖSSZEFOGLALÁS A Nyírség víztereit vizsgáltuk 1998-1999 között. A vizsgálathoz több módszert használtunk. A két év során a 17 mintavételi helyről, közel 5000 halegyed került kézre. Összesen 25 halfaj és egy hibrid jelenlétét sikerült kimutatnunk. Közleményünkhöz felhasználtuk az 1980-1997 közötti időszakban gyűjtött adatainkat is. Alkalmanként megmértük a vízterek vízminőségi paramétereit. Az előkerült 25 halfajból 6 faj törvényes védettséget élvez. A természetvédelmi oltalom alatt álló fajok közül több víztérben stabil populációit találtuk a kurta baingnak, a réti csíknak és a vágó csíknak. A terület halfaunáját a legjobban a szárazság veszélyezteti, amelyet az előző belvizes évek valamelyest ellensúlyoztak. A belvizes évek jótékony hatása a vizek diverzitására köztudottan jótékony hatású, ezért indokolt lenne a vizsgálatot tovább folytatni, megtudni, hogy melyek azok a fajok, amelyek az eddigiekhez képest újként jelennek meg a Nyírség halfaunájában. Ugyancsak rendkívül fontos a természetközeli vízterekbe történő haltelepítés, mert ez évekre meghatározhatja az adott víztér és az ezzel összeköttetésben álló csatornák halfaunáját. Az eddigi vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a Dél-Nyírség halfaunája a vízterek kis területű kiterjedésének, a mesterségesen kialakított élőhelyeknek és a rendkívül bizonytalan vízutánpótlásnak a következtében igen változó fajösszetételű, és ökológiailag rendkívül sérülékeny társulásokból áll. Csak néhány, nem őshonos, rendkívül alkalmazkodó (és részben horgászatilag hasznosított) faj képes stabil populációkat létrehozni és szaporodóképes állományként megjelenni. Az általunk kimutatott 25 faj ebben a vízszegény régióban azt mutatja, hogy a halfaunát a természetes terjeszkedés és visszatelepülés mellett a rendszeres emberi telepítés határozza meg. Az egyes vízterek kiszáradása csaknem a teljes halállomány eltűnéséhez vezethet. Ezért az egyes vízi élőhelyek vízkormányzása, a vízmennyiség bölcs hasznosítása és a tájidegen halfajok tartós telepítésének a korlátozása vagy megszüntetése eredményezheti a nyírségi - erdőspusztai - vizek természetvédelmi és ökológiai szempontból is értékes fajok és ezek társulásainak a fennmaradását és védelmét. IRODALOM ARADI, CS., DÉVAI, I., FuNTHA, I. 1975 Tanulmányok Haláp élővilágáról. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 13-44, 131-156. BARTA, Z. 1996 A Bakony halai. Bakonyi természettudományi Múzeum, Zirc. \-42. BÄNÄRESCU, P. 1964 Pisces-Osteichthyes. Fauna Republicii Populäre Romine. Editura Academiei Republicii Populäre Romíné, Bucuresti, pp. 969. BÍRÓ, P. 1994 A Balaton lialprodukciója- múlt, jelen és jövő. Halászat 87/4: 180-186. BÍRÓ, P, PAULOVITS, G. 1994 Evolution fish fauna in Little Balaton Water Reservoir. Verh. Internat. Verein. Limnol. 25.: 2164-2168. BORSY, Z. 1961 V. Fejezet- Állatvilág. In: Borsy, Z. 1961: A Nyírség természetföldrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 135-137. 34