A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Muzeológia - Prim József: Középső bronzkori arany sírmellékletek restaurálása

10. kép. Félgömb és kúpos pitykék (tutuluszok) restaurálás előtt bői adódóan, vagy azonnal, vagy később a feszültség-eloszlás hatására eltörhet. Ezen okok miatt acélszerszámot egyáltalán, de fa szerszámot sem használhattam, így „a legősibb munkaeszközzel" puszta kézzel hajtottam vissza eredeti formájára, ügyelve arra, hogy lehetőleg ne tegyek több feszültséget az anyagba, mint ami elkerülhetetlen. Ezt követően újra kilágyítottam. A tárgyakat langyos, (kézmeleg) 5%-os nátrium-hexametafoszfátos oldatban történő áztatással tisztítottam meg a talajban rárakódott, vízzel el nem távolítható és a kezem által a felületre felvitt, szabad szemmel nem látható zsíros, humánsavas szennyeződésektől. Ezt többszöri desztillált vizes öblítés, majd szárítás követte. (12. kép) A tárgyak felületét külön nem védtem le semmilyen anyaggal, nem hoztam létre komplex vegyületet a felületen, mert a magas aranytartalom miatt az ötvözet, de az ötvöző anyag sem korrodál könnyen múzeumi körülmények között. Nem következhet be felületgazdagodás, amely azt jelenti, hogy az ötvözet felületéből kioldódik az ötvöző anyag, így a tárgy a felületén aranyban dúsabb, mint az ötvözet belsejében. (13., 14., 15., 16. kép) A problémásabb darabok után, már könnyen ment a többi apróbb tárgyak tisztítása, restaurálása. (10., 11., 12. kép) A mechanikus tisztítás alkalmával derült ki, hogy az egyik nagyobb tutulusz belsejében lévő föld egy kisméretű tutuluszt is tartalmaz. A nedves, mechanikus tisztítást, / /. kép. Spirálcsövek és hajkarikák restaurálás előtt 338