A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Muzeológia - Prim József: Középső bronzkori arany sírmellékletek restaurálása

10. kép. Félgömb és kúpos pitykék (tutuluszok) restaurálás előtt bői adódóan, vagy azonnal, vagy később a fe­szültség-eloszlás hatására eltörhet. Ezen okok miatt acélszerszámot egyáltalán, de fa szer­számot sem használhattam, így „a legősibb munkaeszközzel" puszta kézzel hajtottam vissza eredeti formájára, ügyelve arra, hogy lehetőleg ne tegyek több feszültséget az anyagba, mint ami elkerülhetetlen. Ezt kö­vetően újra kilágyítottam. A tárgyakat langyos, (kézmeleg) 5%-os nátrium-hexametafoszfátos oldatban történő áztatással tisztítottam meg a talajban rára­kódott, vízzel el nem távolítható és a kezem által a felületre felvitt, szabad szemmel nem látható zsíros, humánsavas szennyeződésektől. Ezt többszöri desztillált vizes öblítés, majd szárítás követte. (12. kép) A tárgyak felületét külön nem védtem le semmilyen anyaggal, nem hoztam létre komplex vegyületet a felületen, mert a magas aranytartalom miatt az ötvözet, de az ötvöző anyag sem korrodál könnyen múzeumi körülmények között. Nem következhet be felületgazdagodás, amely azt jelenti, hogy az ötvözet felületéből ki­oldódik az ötvöző anyag, így a tárgy a felületén aranyban dúsabb, mint az ötvözet belsejében. (13., 14., 15., 16. kép) A problémásabb darabok után, már könnyen ment a többi apróbb tárgyak tisztítása, restaurá­lása. (10., 11., 12. kép) A mechanikus tisztítás alkalmával derült ki, hogy az egyik nagyobb tu­tulusz belsejében lévő föld egy kisméretű tutuluszt is tartalmaz. A nedves, mechanikus tisztítást, / /. kép. Spirálcsövek és hajkarikák restaurálás előtt 338

Next

/
Oldalképek
Tartalom