A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Művelődés- és irodalomtörténet - Stetka Éva interjú a Debreceni Irodalmi Múzeumban. Közli: Várhelyi Ilona

A második és harmadik kötet is ugyanebben a gondolatban fogant. Az Egyenlőtlen lépés (1963) és a Fehértől -feketéig (1966) is ebből a gondolatkörből született verseket hoz. Velük kapcsolatban szólni kell az egyik legmélyebb XX. századi filozófiai irányzatról, az egzisztencializmusról. Jean-Paul Sartre: A létezés és a semmi című müvében a létezés, majd a létől kidobott ember tragédiájáról ír, aki egyedül van a világmindenségben, s a maga emberi, erkölcsi erejére hagyatkozva áll helyt. A betegség ismeretelméleti tévedés. Amíg az ember erkölcsi tudatában nincs hasadás, nem is beteg igazán, bármennyire súlyos is legyen az egyéb tünet. Sartre, Simon de Beauvoir, Annout, Saga mellett érdemes lenne magyar egzisztencialistákat egy tanulmányban összefogni. Füst Milántól Ottlik Gézáig, Rónay Györgyig. Az Egyenlőtlen lépés választ talál a magányra s az erkölcsi elhagyatottságra. Embernek ember lehet csak mértéke, a közösséghez fordulás morális magatartásában találja meg a választ. Elhangzik az Egyenlőtlen lépés c. vers. A „semmiért egészen" erkölcsi magatartását az Elszántak című versem fejezi ki igazán. Az egzisztencialista magányérzet helyébe a közös harc gondolata lép, abszurd és reménytelen ez az emberi magatartás, de erkölcsileg egyetlen lehetséges megoldás. Hangsúlyozom, vallásos ember vagyok, de a világ problematikus, bonyolult összefüggéseit az egzisztencializmus kép- és szókincstárából merítve fejezem ki, élem át. Gyakran használt szavaim a: semmi, régmúlt, könnyek. Az Elszántak tragikus pesszimista hőse elbukik, de bukásában sem hagyja ott a célt, amelyért küzdött egész életében. Elhangzik az Elszántak c. vers. Rímtelen szabadversek, rímes szabadversek, ötödfeles jambusok és egyszerű népdal formák tanúskodnak életem meghatározó eleméről, a zenéről. Napi 1-2 órai zenehallgatás a rádió mellett, napi hangversenyhallgatás jót tesz nemcsak lelkemnek, de stílusomnak is. Stendhal mindennap olvasta Claud Napóleont, hogy stílusa megfelelően száraz legyen. Én éppen ellenkezőleg, a stílus szabad, bő kivirágzását várom a zenétől. Debussy, Ravel, Bartók, Mozart, Vivaldi, Händel, Liszt, Chopin igazi világomat jelentik. És a modernektől a legnagyobbakig, egészen Schönbergig, akinek rákmenetes dodekafonikus stílusát próbáltam megvalósítani Éva és a nyár című versemben. A vers második részét a vers közepétől visszafelé olvasva kapjuk meg. Tehát a sorok számban is megvalósul a 12 hangfokúság. A szerelmi, baráti élmények kifejezésére több stíluseszközt találtam az iróniától az öniróniáig, kezdve a groteszkkel: Clown, Babagyár s végül a Beteljesedett csendesség-ig, amely egy más harmóniába, másik dimenzióba emel. Kékség és napfény, beteljesedett élet, epikai leírások analógiái, az objektív vers található meg érett, negyedik, illetve ötödik kötetemben. Két változatban jelent meg a negyedik. Az epikai lírai elemek analógiákban, párhuzamokban jelennek meg, hogy aztán epigrammaszerű gondolati csattanó zárja le a verssorokat. Elhangzik a Zápor c. vers A Zápor című vers első két sora beállítás, az esőé, a záporé. A harmadik, negyedik sor hirtelen fordulat, tér és időbeli távolság a szerelemtől. Hirtelen már csak az emlékek, a víz, az alkony, utcák, kusza évek maradnak meg, (hanghiba) majd visszakanyarodik a vers első szakaszára, és ezt 326