A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)
Művelődés- és irodalomtörténet - Cornelius, Deborah S.: Az új nemzedék – egy konzervatyv korszak radikális reformerei (Adatok a két háború közti ifjúsági mozgalmak történetéhez: a Sarló és a Szegedi Fiatalok)
ellehetetlenült a politikai helyzet, hogy a Szegedi Fiatalok tevékenysége nem folytatódhatott tovább. Az éppen külföldön tanuló Buday úgy látta, hogy nem biztonságos hazatérnie. 29 1938 júniusában Londonból írt levelében azt javasolta, hogy oszlassák fel a Kollégiumot. Ez a rendkívül színes összetételű és tehetséges ifjúság sohasem tölthette be azt a szerepet a nemzet vezetésében, amire számított. Buday Angliában maradt és nemzetközi hírű grafikusművész lett belőle. Két zsidó tagjuk, Radnóti Miklós és Reitzer Béla a fasizmusnak esett áldozatul. Erdei Ferenc a Kommunista Párt vezetésében folytatta pályafutását. Ortutay Gyula szintén a kommunista hatalomhoz csatlakozott és végül a Néprajzi Intézet igazgatója lett. Tomori Viola visszatért Erdélybe, de 1949-ben, a kommunista hatalom alatt elvesztette szakiskolai igazgatói állását, és azután szövéssel kereste kenyerét. Dolgozatomban bemutattam két jelentős ifjúsági mozgalmat a sok közül, amely a két világháború közti időszakban alakult. Ez a két csoport - az „új nemzedék tagjai" - az őket körülvevő társadalom újraértelmezésére és átalakítására törekedett. Mindketten hozzájárultak a 30-as évek közepén fellendülő szociográfiai mozgalomhoz, amely feltárta a parasztság problémáit és a társadalmi - politikai reformok szükségességét. Habár ezek a munkák forradalmi erővel hatottak az iskolázott népességre és sürgették a demokratizálódás és a földreform iránti igényt, amit közvetlenül a II. világháborút követő években meg is valósítottak, a fiatalok összességében sikertelenek voltak. Szekfű Gyula 1930-ban abban reménykedett, hogy az új nemzedék a nyugati fejlődés irányába vezeti Magyarországot. Minden erőfeszítésük ellenére sem a kor politikusai, sem a lakosság nem volt még felkészülve a tervezett intézkedésekre. Sem a csehszlovákok, sem a magyarok nem lelkesedtek a nemzetiségek közötti együttműködésért. A magyar hatalmi struktúra képtelen volt vagy vonakodott véghezvinni a földreformot és bevezetni az általános választójogot. A nemzeti kisebbségek problémája ma is él. Az Austrian History Yearbook legújabb számában a néhai Peter Sugar magyar nacionalizmusról szóló cikkéhez 30 írt hozzászólásában a szlovák történész, Du§an Kováé rámutat, hogy Sugar kérdésfeltevése az „igazságos határokról" téves. A soknemzetiségű Közép-Európában nem létezhetnek igazságos államhatárok. Kováé szerint „a megoldás a határok jelentőségének csökkenése lehet. Valójában ez az egyik döntő érv a terület európai integrációja mellett...". (KOVÁC 2000, 166-167.) Ford.: Lieli Mariann A magyar szöveget gondozta: Lakner Lajos Döntését talán anyja zsidó származása is befolyásolta, de Bauer Lillával való levelezéséből kiderül, hogy mélyen felzaklatták a politikai fejlemények. (Buday levelezése Bauer Lillával 1933-37. - Petőfi Irodalmi Múzeum archívuma.) The More It Changes, the More Hungarian Nationalism Remains the Same", Austrian History Yearbook XXXI. kötet, 2000. 259