A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Művészettörténet, iparművészettörténet - P. Szalay Emőke: XVII. századi ötvösmunkák a Kárpátaljai Református Egyház gyülekezeteiben

hetjük, hogy az indát szegélyező szalag ívéből a nagyobb leágazó elem felett, amelynek keretében a függőleges és vízszintes ágak áttörik egymást, felül egy tulipán emelkedik túl a kereten. Az ajándékozási felirat 1716-ból származik, tele helyesírási hibákkal. (Jegyzék 21., 21. kép/

0 A pohár aljában beütött mesterjegy látható, amelyet azonban bizonyossággal jelenleg feloldani nem sikerült. Díszítménye alapján talán a XVII. század közepe táján készülhetett. Kissé zömökebb a sárosoroszi gyülekezet talpas pohara, amely hullámszalagos gyűrűje vésett mintával szegélyezett mindkét oldalán. A szájperem díszítése szokásos indadíszes, liliomos lambrekin és domborított verejtékcseppek, azonban távol állnak a debreceni ötvösök által annyira kedvelt és gyakran alkalmazottaktól, a vésett díszítéssel szemben jóval ügyetlenebbnek tűnnek. Még inkább ez mondható a vésett feliratról, amelyben sok a helyesírási hiba, sőt a György név Gjirg írása arra enged következtetni, hogy talán nem tudott magyarul a vésnök. A szöveg elhelyezése pedig végképp azt mutatja, hogy igen járatlan kéz munkája, aki később véste rá a szöveget. Jelenleg biztosan nem tudjuk besorolni az ismert ötvöscéhek munkái közé sem. AE vésett jegyéből kiindulva felvetjük, hogy esetleg ungvári ötvösmunka.

31 (Jegyzék 22., 22. kép) Az előbbiekkel szemben a nagybégányi gyülekezet talpas poharának alacsonyabb talpa teljesen hengerszerű, ezért a pohár zömökebbnek tűnik. A kevésbé kecses formán ugyanakkor a díszítmény igényes, gyakorlott kéz műve. A talp szélét, a sima gyűrű két oldalát lépcsőminta szegélyezi, a szájperemen pedig az ismert liliomos lambrekin látható. Ez a pohár mindenképpen nagy gyakorlattal rendelkező mester keze alól kerülhetett ki. (Jegyzék 23., 23. kép)

32 A következő két pohár díszítés nélküli. A verbőci pohár szép és arányos formája ívesen emelkedik a talp karimájából, minden díszítést nélkülöz, így készítési helyét meghatározni jelenleg nem tudjuk. Ennek ellenére komoly mesterségbeli tudást árul el. (Jegyzék 24., 24. kép) A derceni gyülekezet pohara késői ajándékozási felirattal ellátott. A XVIII. század végi dátum semmiképpen nem lehet készítési ideje, ugyanis a pohár egyszerűsége ellenére őrzi a XVII. századi formát, bár kissé alacsony a talpa. A XVII. század legkeresettebb debreceni mesterétől, Büttösi II. Istvántól ismerünk egy talpas poharat, amely jól mutatja, hogy mestere minden kiválósága és mesterségbeli tudása ellenére sem tudta a maga szépségében újra alkotni a száz évvel korábbi formát, ezért műve meglehetősen esetlenné sikerült.

33 E példa alapján véljük, hogy a derceni pohár sem a XVIII. század végén készült, hanem a maga korában, a XVII. században. (Jegyzék 25., 25. kép) A Kárpátalján talált tíz talpas pohár között formájukat tekintve sima talpgyűrűset és hullámszalagost egyaránt találhatunk. Díszítésük szerint vannak közöttük domborítottak és vésett díszítésűek. Talán nem véletlen, hogy a trébelt díszítésűeket tudjuk mesterhez kapcsolni. A debreceni ötvösséget reprezentáló beregszászi és az eddig alig ismert szatmári ötvösmunkák mellett a bulcsúi gyülekezet kis pohara jelent problémát. Bár díszítése a jellegzetes szalagminta, de az előbbiektől eltérően a szalag itt keskeny. Ezért bizonyos hasonlóság alapján, amely egyrészt a munkácsi gyülekezet kannájával köti össze, másrészt pedig egy kolozsvári fedeles kupa díszítmé30 LEHOCZKY Tivadar 1996. 178. 31 Mihalik József a kassai ötvösséggel kapcsolatban szólt az ungvári ötvösökről is. Idézi 1666-ból a Kassával kötött konfederális levelüket, amelyben szerepel öreg céhmester szomori Ötvös Ambrus. Mivel az Ötvös nevet ekkor még írták Eötvösnek is, az említett mester névbetűje lehet EA. Ennek alapján vetjük fel, mint esetleges készítőt. MIHALIK József 1900. 95-97. 32 1636-ban Mező Gáspár itt birtokos, még 1656-ban is említik mint itteni birtokost. LEHOCZKY Tivadar 1996. 446. 33 P. SZÁLAY Emőke 2001. 369-397. 232