A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Művészettörténet, iparművészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár IV. Művészéletrajzok T–Z-ig és kiegészítő jegyzék

TÓTH GYULA (Debrecen, 1893. szept. 28. -Bp. 1965 után) éremművész, szobrász 1914-ig az Iparművészeti Iskolában Stróbl Alajosnál tanult. 1914-ben szerzett diplomát, ettől kezdve az Iparrajz Iskolában tanított. Tagja a Magyar Képzőművészek Egyesületének, az Országos M. Iparművészeti Társulatnak, az Egyházművészeti Szövetségnek, a Székely Bertalan Társaságnak. Díjak: Elismerő oklevelek a magyar szobrászat és éremművészet külföldi kiállításain: Hel­sinkiben (1921), Monzában (1923, 1927), Brüsszelben (1935). A párizsi világkiállítás aranyérme (1937). Bútorok és Iparművészeti Tárgyak pályázatán (1933) díjazott. A két világháború között elsősorban egyházművészettel és érmészettel foglalkozott. Plakettjei a barokk és a késő szecesszió örökségét ötvözik. Bélyegtervezéssel is foglalkozott. Művei: az MNG-ben, a Déri Múzeumban, a Kunsthistorisches Múzeumban (Bécs). Ek.: Kollektív kiállítása az Iparművészeti Múzeum Érem és Plakett kiállításán (1924) Vcsk.: 1926-tól a Műcsarnokban, NSZ; 1930: Egyházművészeti Kiállítások: Győr, Pécs; 1934: Ung. Medaillen Bécs, Amszterdam, Stockholm, Varsó; 1940: Magyar Érem­művészeti Kiállítás, Milánó; 1949: Éremkiállítás Fővárosi Képtár; 1955 és 1965: Ró­mai VI. és Római X. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok. Mk.: Jó pásztor, Kulcsok átadása (1934, Rezső téri templom, Bp.); Szent Gellért, Szent Ist­ván (1937, Szent Imre templom, Pécs) írod.: É-G. Lex.; Műv. Lex. IV. 570; MNG állagjegyzéke I/b. (Bp. 1959) 259.; NN: - ér­meihez = Magyar Iparművészet 1917. 238.; Gosztonyi János: Magyar szobrászok és éremművészek önarcképplakettjei = Az Érem, XXXII. 1975. 1.; Mezei Ottó: Az O. M. Kir. Iparrajziskola (1880-1944) oktatási rendszere és forrásai = MTÉ 1975. 1. TÓTH LÁSZLÓ (Teke, 1907. máj. 28. - Debrecen, 1974. máj. 19.) festő A 20-as években költözött át Erdélyből. A KF-n Rudnay Gyula tanítványa 1925-30 között. 1928-29-ben egy évig Párizsban, a Julian Akadémián J. P. Laurens és Puyeron tanítványa. 1932­től tanár Debrecenben. A Péchy Mihály építőipari technikumból ment nyugdíjba. 1946-ban tagja a Művészek Szabadszervezetének. Díjak: 1928: Julian Akadémia díja; 1948: Kossuth-pályázat III. díja. Vcsk.: 1930: Széchenyi Szövetség kiállítása - Kereskedelmi Társulat, Debrecen; 1941: Kép­zőművészek és Műpártoló Egyesület jubileumi kiállítása, Debrecen; 1946-1949: A Művészek Szabadszervezete tárlatai - Déri Múzeum: 1947: Vidéki művészek - Ernst Múzeum 1953: Őszi Tárlat - Déri Múzeum, írod.: NN : Debreceni fiatalember sikere Párizsban = Debreczen, 1928. máj. 4.; Kádár Zol­tán: Debreceni képzőművészek kiállítása = Alföld, 1955. 6. VADÁSZ ENDRE (Szeged, 1901. febr. 28. - Budapest, 1944. jún. 3.) festő és grafikus Szegeden, Heller Ödön szabadiskolájában kezdte tanulmányait. A KF-n Olgyai Viktor, Zádor István és Glatz Oszkár tanítványa 1923-1928 között. 1928-1936 között Debrecenben tanított, 1936-tól Bp.-en élt. Tagja a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének, a MEGÉ-nek, a Ma­195

Next

/
Oldalképek
Tartalom