A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Néprajz, kulturális antropológia - Selmeczi László: Az Ördögárok mondái Biharban

Az Ördögárok mondáját Osváth Pál jegyezte fel Bihar vármegye Sárréti járásaleírása című, 1875-ben Nagyváradon megjelent munkájában. Osváth a következőket írja: „Nagyszerű emlék e vidéken az ördög árka, melyről a népmese azt tartja, hogy az ördög két kakast ekébe fogva egy éjszaka barázdálta. Természetes, hogy ezt az sem hiszi, aki mondja, mert megfoghatatlan előtte azon roppant munka, melybe az kerülhetett s meg foghatatlan a munka czélja." (OSVÁTH P. 1875. 54.) Hogy ez a monda a múlt században szélesebb körben elterjedhetett, szintén Gyárfás megjegyzése utal, aki az erdélyi sáncokat követve a következőket írja: „... az Oltón átkelve: Kakasbarázda néven a Függőkő néven elébb a Kövesdombra, onnan a Butadombra emelkedve, a Somostetőt megközelíti, itt a Somospatak völgyét átszelve, felmegy a Hegyestetővel egybefüggő Kustalyra, innét ismét leszáll a Rika patak völgyébe, majd tisztán kivehetőleg újból felkap a Likatra, erről a Hagymáskő tetőre, honnan a Súgó-, Zobor- és Godra hegyeken egyenes irányban áthaladva, az almási barlang mellett Kőhátra és Erősre emelkedik, míg Lövétét el nem éri." (GYÁRFÁS I. 1870. 574.) Véleményünk szerint a Kakasbarázda elnevezés pontosan utal az Osváth által leírt mondára. Az Ördögároknak további mondaváltozatát Ipolyi Arnold közölte. A Pozsony és Nyitra megye közti határárkot: „ördögárkát, ördögbarázdáját szinte az ördög tüzes óriás képében egy boszorkányon tüzes ekével szántotta." (IPOLYI A. 1854. 119.) Feltehetően ez a történet csenghet vissza Tompának abban a sorában, amelyben a Csörsz-árkot óriás ekétől szántott barázdaként jellemezte. Ugyancsak Ipolyi közölte az erdélyi Szentdemeter melletti ördögárokról a következő mondát: „azt az ördög ... a gonosz testvérem szánta, s az ekevasa ismét oly óriási nagyságú volt, hogy a székelyek belőle kilenc szekeret vasaltak meg, és még is maradt egy fejszére való." (IPOLYI A. 1854. 119.) Bizonyos rokon motívumok miatt az Ördögárok ill. a Csörsz-árok mondakörhöz hasonlíthatjuk a nagyharsányi hegy mondáját. „Nagyharsányban a hegy alatt elterülő helységben egy vén banya lakott, ennek szép Harka nevű leányát akarta az anyjával cimboráló ördög elvenni, de Harka kérésére anyja a feltételt tévé, hogy a harsányi hegyet egy éjszakán át tyúkon és kecskén felszántsa, már az utolsó barázdát szánta, midőn a leány kakast utánozva kukurikolt, s az ördög kéntelen volt munkáját abba hagyni, ..." (IPOLYI A. 1854. 118-119.) Nyilvánvalóan az sem véletlen, hogy a nagyharsányi hegy mondájával rokon mondákat, amelyeket Szendrei Zsigmond a kakasszóval tipologizált, s amelyekben az ördög vagy tündérek valami gonosz munkára vállalkoznak, de mielőtt befejezhetnék, a kakas megszólal, s a munka örökre abbamarad, Erdélyből jegyezték fel (SZENDREY ZS. 1922. 60.). Több adatunk is arra utal, hogy az Ördögároknak a múlt században még igen színes mondakincse lehetett Biharban. 1864-ben Borson és Monostorpályiban az Ördögárkot emberi kéz művének vélték, amely a tatárjárás alkalmával a lakosok számára védelmi helyül szolgált (BÁLÁS V. 1961.75., 78.). Nagylétán a múlt században az Ördögárok egy szakaszát Kádár árkának nevezték. Ti. egy Kádár nevű helyi lakos ásatta volna, mégpedig a Vaskapu hegynél, ahol szoros út van, két szekér ki nem térhet egymás mellett (BÁLÁS V. 1961. 76.). Jó lenne tudni, hogy mi lehetett a tartalma azoknak a mondáknak, amelyek az Ördögárokról a debreceni nép ajkán éltek még a századfordulón is, ugyanis csupán a címüket tudjuk. Egyes mondák Bánk uráról, Ohat hercegéről szóltak, míg mások a Káldor testvérekről. A mondákat megemlítő szerző csupán annyit jegyzett fel róluk: „azt igyekeznek bizonyítani, hogy ezt a hatalmas földépítményt nem alkothatta más, mint az ördög." (VANTSA GY. 1904. 67.) Végezetül még egy Ördögárkával kapcsolatos mondavariációt szeretnék említeni, mely szerint az árok nem más, mint határárok. Érmihályfalván 1864-ben úgy tartották, hogy „Zsigmond magyar király idejében húzatott, és az országot keresztül vágja, miért is azt tartják, hogy azon árok két országnak határa volt és máig is Ördögárka név alatt ismeretes." (BÁLÁS V. 1961. 76-77.) Osváth Pál megemlítette: „Vannak, akik azon nézetben vannak, hogy ezen 18'