A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Történelem – Numizmatika - Szűcs Ernő: Hajdú és Bihar megyék malmairől

vezték Reszegi Lászlót, gépésznek pedig Borás Mártont bízták meg. A változások (gépcserék, munkáslétszám-emelés) megnövelte a teljesítményt, ami napi 180 q-ra emelkedett.

36 Az üzem 1954-ben leégett, az öngyulladásból eredt tüzet Győri János éjjeliőr vette észre.

37 Ezt követően a tsz tulajdonába került, s ekkor takarmánykeverő üzemmé alakították át a volt malmot. Beleszereltek 2 db 24 kalapácsos zúzógépet, valamint 1 db Stk típusú keverőt. 1995-ben présgép és granulátor is beállításra került. Napjainkra 40-es jelzésű zúzógép és fekvő ellenáramos keverő működik a telepen, s ezek kapacitása 30 q/óra. 1998-ban takarmánygabona szárítót is szereltek az üzembe.

38 Az egykori tulajdonos, Lefkovics Béla az Amerikai Egyesült Államokba távozott, négy évvel ezelőtt Magyarországra jött, s meglátogatta egykori üzemét.

39 Napjainkban malom nem, de két daráló létezik a községben. Az egyik daráló Kerekes Istvánné tulajdona és a Hunyadi utca 2. szám alatt működik elektromotorral (18 kW). Naponta 1 1/2 órát van üzemben. Kapacitása 2,5 q/óra. Tíz évvel ezelőtt létesítették. A másik daráló Szabó Sándoré és a Vámospércsi úton építették fel.

40 HAJDÚSZOVÁT A település együttes kül- és belterülete 5799 ha, lakosainak száma 3210 lélek.

41 Hajdúszovát malmairól szólva egy szélmalomról tesznek említést a források, amely a házakon kívül (nehogy szélárnyékban legyen) a Debrecen felé vezető út mentén állt, a mai Fecske dűlőnél, amit éppen a malomról valamikor Szélmalom dűlőnek neveztek.

42 Utolsó molnára Incédi István volt, s a malmot a XX. század elején bontották le. Valószínűleg annak hatására, hogy a falu leggazdagabb embere, Leitner Adolf 1903-ban gőzmalmot építtetett. Ezt a malmot a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara 1904-ben, mint közös tulajdont, Unger és Leitner gőzmalomként említi. 1919ben vezetését átvette Leitner Hermann, az előző tulajdonos egyik fia. A malomban eredetileg Leitner Adolfon kívül csak 1 molnár és 1 fiatal segédmunkás dolgozott. A malom 1920-ban leégett, s nem volt biztosítva, így a tulajdonos üzemét elvesztette. Helyére Trincz Sándor 1922-ben épített egy két, illetve háromemeletes, nyersolaj motorral hajtott, nagy kapacitású malmot.

43 A malomban gabonaőrlést, s ezenkívül kukorica darálást is folytattak. Trincznek nagynénje volt Leitner Hermanne. Az új malom építését követően a tulajdonos ugyanarra a telekre külön egy egyemeletes olajütőt is építtetett, amit rövidesen kibérelt Frenkel Mihály, aki ezt az üzemrészt 1945-ig üzemeltette. A Trincz-féle malomban a gazdák által hozott terményt liftekkel szállították fel a legfelső emeletre, ahonnan azt ráengedték az egy emelettel lentebb lévő tisztító és őrlőgépekre. Az üzem a környék kedvelt malma lett. Főgépésze Vájna Gábor volt, akit azonban 1925-ben súlyos szerencsétlenség ért, mert az egyik gépszíj karját elkapta. Utódja Bukovszky Mihály lett. A tulajdonos az alkalmazottak közül kiváltképp megbecsülte Szécsi Sándort, akit éjjeliőrnek, mázsamesternek és bankokban pénzfelvevőnek is megbízott. 36 ÚJHELYI István 1987. 163. és Sándor Imréné igazgató közlése. 37 Konyári Gyula szíves szóbeli közlése alapján. 38 Az üzem jelenlegi igazgatója: Sándor Imréné 39 Uo. 40 Galla István szíves szóbeli közlése alapján. 41 SÜLI ZAKAR István 1998. 668-670. 42 DIÓSZEGI Lajos 1994. 68. 43 Uo. 155