A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Történelem – Numizmatika - Szűcs Ernő: Hajdú és Bihar megyék malmairől

Az egykori biharkeresztesi Madurkay-féle malom épülete (Sz. E. gyűjteménye) A malomban a dolgozói létszámot is emelték, az addigi 3 munkás helyett, maguk a tulajdonosok is dolgozva (üzemvezető és tisztviselő) 1924-től már 6 szakmunkást foglalkoztattak. A malomtelepre 1924-ben egy család számára munkáslakást építettek. Ezzel sok más malmot megelőztek, mert az üzemek többségében ilyeneket általában csak a 30-as évek második felében hoztak létre. A II. világháború alatt 9-10 munkást alkalmaztak. A Madurkay malom mellett Biharkeresztesen Kohn Benő tulajdonaként üzemelt 1920-tól egy másik gyár jellegű malom is, de Kohn Benő 1929-ben már nem szerepelt, mint malomtulajdonos, csupán terménykereskedőként volt nyilvántartva a hivatalos fórumokon. Ugyanakkor Madurkay Tivadar a malmon kívül cséplőgép tulajdonos is lett, két műszakban üzemelő malmában Kunkucz Ödön és Harsányi Lajos voltak a főmolnárok, gépész pedig Csordás János, későbbi években ez utóbbi helyére Nagy Lajost alkalmazták.

14 Madurkayék 1928-ra csökkentették a kőjáratok számát, ami jelzi, hogy a malomvezetés alkalmazkodott a fogyasztási szokások változásához, azaz mérsékelte a dara előállítását. Ugyanakkor 1932-től új profilként vetőmagtisztítást is vállaltak, s közben már 1923-tól fokozták a lisztőrlési tevékenységet, mert ettől az időtől kezdve 6 kéregöntésű acélhengeres hengerszéket működtettek. 1933-ban pedig már 7 hengerszékkel dolgoztak az 1920-as 3 hengerszékkel szemben.

15 Ezek a változások, a darálás mérséklése, a lisztőrlés előtérbe helyezése lehetővé tette, hogy Biharkeresztesen 1934-ben megindítsa daráló és olajütő üzemét Vámos Lajos a Bethlen utca 2. 14 HBML XXVII. BF., 202. 19. 15 Uo. 151