A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Történelem – Numizmatika - Surányi Béla: Kultúrnövények-nemesítők a Hajdúságban

hányfajták nemesítését. A szamosháti, a szegedi rózsa, a szuloki, afaddi stb. javítása fűződik nevükhöz. A dohánytermesztés köréből elsőként tettek közzé tudományos megállapításokat. Kerpely Kálmán: A jó dohánykertész című munkája hosszú ideig e növény termelésének kátéja volt. Fel szeretnénk hívni a figyelmet Kerpely K: Visszapillantás a dohánytermesztési kísérleti állomás keletkezésére és történetére című, nyomtatásban eddig még meg nem jelent tanulmányára a pallagi intézetről, melynek működése 1944-ben megszűnt. E nagy múltú intézmény (BORSOS 1998. 70-72.) elég változatos szervezeti és működési háttérrel bír a mögöttünk hagyott évtizedek során. 1965-ben került vissza Debrecenbe, s 1996-ban történt meg a privatizációja. Az utóbbi két évtizedben előállított fajtái közé tartozik pl.: pallagi sárga, nyírségi 1, nyírségi 76, pallagi-Hl, pallagi-H3. A Debreceni Dohánykutató Intézet (KAPÁS 1997. 196.) szerepére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy 1977 óta kizárólag az intézetben állítanak elő minősített fajtákat Magyarországon. A Hajdúság agrárkultúrájának elméleti és gyakorlati vonulatához tartozik szülöttének, Görög Demeternek^ ampelográfiai (szőlőfajták rendszerezésével, leírásával foglalkozó tudomány) tevékenysége.

57 A grinzingi fajtagyűjteménye átfogó képet ad a 19. század első harmadának európai szőlőkultúrájáról, a korabeli fajtahasználatról. A közel félezer fajta leírása (HBmL 1988. 18.) során kitapintható, hogy a szőlészetet csak műkedvelő módon űzte, s tudományos értelemben sem gazdagította a magyar ampelográfiát. De gyűjteménye - halála után - hazakerült, Schams Ferenc országos jelentőségűvé fejlesztette. Görög D. korabeli levelei alapján egy korszerű gazdálkodásért fáradozó hazafi képe rajzolódik ki. A szerző munkája kiadásával (Ua., 26.) segítséget kívánt nyújtani a szőlőmüvelők hazai táborának. Sok értékes nyelvészeti adattal is bővítette mezőgazdasági szaknyelvünket, utalva az egyes szőlőfajták elnevezéseire, szinonim változataira, a borászat sajátos, manapság már kevesek által ismert kifejezéseire. A kötet, minden hiányossága ellenére, igen értékes munka. Valószínűleg nem tévedünk, amikor azt állítjuk, hogy Görög Demeter műve az elsők között van, amelyik a reformkor szellemében íródott, s a magyar nemzet gyarapodását hivatott szolgálni. A Hajdúság szülötteként európai szellemben, magyarként gondolkodott és cselekedett. IRODALOM ANGYAL D. II. 1925 Angyal Dezső kertészeti munkái. Vál. Mahács Mátyás. Bp. ANGYAL D. IV. 1926 Bp. BALÁZS S. szerk. 1994 Zöldségtermesztők kézikönyve. Bp. BALOGH I. 1969 Hajdúság. Bp. 1973 A cívisek világa. Bp. HBmL (1988): 17-27., HBN (1985): 222. sz. GÖRÖG Demeter: Azon sokféle szőlő-fajoknak lajstroma amellyeket egy érdemes hazánkfia Európának majd minden nevezetesebb szőlőhegyeiről s kertjeiből meghozatott és a Grinzingi szőleiben, Bétshez egy órányira, a Cecius hegynek (Kahlenberg) meleg oldalán, 1819 s a következő esztendőkben elültetett. Béts, 1829. 110. 140