A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)
Történelem – Numizmatika - Surányi Béla: Kultúrnövények-nemesítők a Hajdúságban
GYÜMÖLCSFÉLÉK A debreceni szőlő-gyümölcstermesztés annak ellenére, hogy mindig jelen volt a város agrárkultúrájában, nem vált olyan fontos szereplővé mint pl. a Nyírségben vagy a Duna-Tisza közén. Amint Hetényi Kovács János írja: (ZELIZY 1882. 642-43.) „A szőllőt régóta mívelik Debrecenben... tizenhat szőllőskert övezi körül a várost... (de) a szőllőfajok megválasztására nem fordítottak semmi gondot... a szőllőt csak bornak termesztették... Debrecenben sok ember máig is örömestebb issza ezt a savanyú kerti vinkót, mint a jó érmelléki bort" - majd így folytatja: „A gyümölcsészetben több ügyesség fejlett ki, mint ezen a téren tisztán debreceni eredetű gyümölcsfajokat lehet kimutatnunk... A gyümölccsel való kereskedés csak a helybeli piacra szorítkozik; nagy ritkán szállítanak s akkor sem a helybeli termesztők, hanem vállalkozó zsidók, Budapestre vagy Bécsbe, rendesen csak kajszit és meggyet" A kertkultúra eme két ága elsősorban az önellátást szolgálta, a piacra való termelés - a szükséges fajták, féleségek szűk választéka - hiányzott. Erre utal a Borászati Lapokban 1 ** megjelent rövid közlemény is: „Hajdú vármegye és Debrecen környékének talaja nem alkalmas gyümölcstermelésre? Ezt ...cáfolja Debrecen város faiskolája és mintagyümölcsöse... (...) ...A gyümölcsfák száma majdnem eléri Kecskemét gyümölcsfáinak számát, csakhogy, amíg Kecskeméten hozzáértő, szorgalmas kezek tevékenykednek a gyümölcsfákkal és szinte nevelik a világhírű barackot és gyümölcsöt, addig Debrecenben a gyümölcstermelés - a sok falétszám dacára - nulla értékű. Hiszen nézzünk ki a helyi piacokra, a szép gyümölcs idegen, más vidékek termesztvénye, a helyi termelésű gyümölcs teljesen silány portéka... (s) ...hogy a gyümölcstermelés terén sikereket és hasznot érjünk el, ehhez nagy felkészültség, tudás, tapasztalat és szorgalom szükséges... (...) ...gyümölcstermelő gazdák, tanuljunk és dolgozzunk!" Bár ez a hangvétel nagyon kritikus, de alapjában véve utal a korabeli állapotra. A két világháború között Hajdú vármegyében 434 ezer db, Debrecen közigazgatási körzetében 226 ezer db gyümölcsfát tartottak nyilván. (Mst. Közi. 1937. 252-53.) A leggyakoribb gyümölcsfajok: alma, szilva, meggy, kajszibarack, őszibarack, körte. Ami a gyakoriságot illeti, eltérő képet mutat a két közigazgatási egység. 37 A legelterjedtebb gyümölcsfélék mellett viszonylag gyakori volt a birsféle, a dió és az eperfa. Ez utóbbiból főként pálinka készült. 1945 után a debreceni gyümölcstermesztés jószerével követi az egyes gyümölcsfélék, -fajták iránt megnyilvánuló országos érdeklődést, amely alól nem kivétel Hajdú-Bihar megye sem. Az „almaközpontúság" végigvonul a korszakon. E gyümölcsöt elsősorban a nagyüzemi termesztés részesítette előnyben. A homokterületeken az 1960-as években felgyorsult a bogyós gyümölcsűek közül a málna, a magas törzsű köszméte és a szamóca telepítése. Nincs szándékunkban áttekinteni - összeállításunknak nem ez a célja - a város és a megye szőlő-gyümölcstermesztésének 1945 utáni történetét, csak néhány példával szeretnénk rámutatni a változásokra, amely bekövetkezett a nagyüzemek megjelenésével. Ez egyrészt átalakította a termelés technikáját, másrészt módosította a fajtahasználatot, a régi fajták rovására újak jelentek meg. Kiszorultak a termesztésből pl. olyan almafajták, BL (1934): 37. sz. Az 1935-ben végrehajtott felmérés szerint imponáló Hajdú megye és Debrecen város gyümölcsfa állományának a nagysága: 434 320 és 226 045 db. Lásd: MSt közi. (1937): 252-53. FEKETE I. 81963): 8-9. A gyümölcstermesztés fejlesztésében jelentős szerepet vállalt Debrecenben és Hajdú vármegyében a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a két világháború között. Ez a munka széleskörű volt, a szakmai tanfolyamoktól, kiállítások szervezésén, szakmai tanácskozásokon keresztül az adatgyűjtésig, azok értékeléséig. E munkálatokból kivette részét Czapáry Bertalan a TiMeKa kertészeti szaktanára. Lásd: HBN (1988): 151. sz. Életéről: GULYÁS P. V. (1942): 1237-38. 132
