A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Történelem – Numizmatika - Surányi Béla: Kultúrnövények-nemesítők a Hajdúságban

sával - 1907-ben Szánthó Győző gyárigazgató indította útjára - még szociális háttérrel is bővült, lényegesen nem növelte meg a kertészet súlyát a művelési ágak között. Debrecen kertművelése szempontjából fontos mozzanat volt a Debreceni Kertészeti Egylet megalakulása, hiszen irányt szabott a város szőlő-, de elsősorban gyümölcstermesztésének, sőt hatott a zöldségtermesztés fejlődésére is. Komoróczy György (KOMORÓCZY é. n. 11-18.) közötti időszakot a Kertészeti Egylet korszakának nevezi. Létrehozásának ötlete az 1807 óta működő Füvészkert jövedelmezőségére kidolgozott tervből született. 1862-ben megalakított szakmai szervezet célul tűzte ki (Ua., 11.) „... & gyümölcs és szőlőtermesztésének, nemesítésének, továbbá a konyha- és gazdasági növények termelésének, s a díszkertészetnek megkedveltetésé(t), terjesztéséit) és gyarapító emelésének biztosítását." Faiskola fenntartásával, terménykiállítások szervezésével, főleg új gyümölcsfajták megismertetésével, honosításával igyekezett növelni a kertészet iránti rokonszenvet a város polgárainak körében, egyúttal feladatot vállalt Debrecen utcáinak fásításában, a terek parkosításában. (Ua., 12-17.) Az anyagi erőforrások apadásával működése alábbhagyott, a magánkertészet erősödésével társadalmi szerepköre csökkent, hiszen ez másféle érdekérvényesítést kívánt, amelyre a laza egyleti forma már alkalmatlan volt. „Ha Debrecen Törvényhatósági Bizottsága a város kertészetének és kertkultúrájának egészével kívánt foglalkozni, nem tehetett mást, mint amit tett: közületi kezelésbe kellett vennie az Egylet tényleges vagyonát, ingóságait" - írja Komoróczy Gy. (Ua., 18.) Hosszú vívódások után a városi kertészet (Ua., 19.) 1921-ben megkezdte működését, s „...megszervezése párhuzamosan haladt a magánkertészet kibontakozásával... a Kertészeti Egylet csak 1942-ben szűnt meg, de formális fennállásán kívül a húszas évek során az Egyletnek nem volt befolyása a kertgazdálkodás városi kifejlesztésére és még kevésbé a kertészetnek mint szervezetnek az életére, vagy irányítására." (Ua., 21.) Megmaradt a szakma „zártkörű" egyesületének, mígnem 1942. szeptember 6-án újjáalakult az Országos Magyar Kertészeti Egyesület Debreceni Fiókja-ként, 1949-ig tevékenykedett, tagjai kertgazdák és hivatásos kertészek voltak. (Ua., 22.) A városi kertészet faiskolával rendelkezett, feladatának tekintette a gyümölcskertészet színvonalának emelését, folytatta a parkosítást, s törekedett a konyhakertészet hagyományainak fölélesztésére, mert a 20. század első évtizedeiben komoly gondok mutatkoztak a város zöldségellátásában. Egy szervezettebb termelés elérése érdekében 1937. december 20-án Debrecenben megalakult a Konyhakertészek Egyesülete a Debreceni és Hajdú vármegyei Kertészeti Egylet keretén belül.

6 Az 1949 végén létrejövő Debrecen Város Kertészete és Gyümölcsöse Községi Vállalat (KOMORÓCZY é. n. 51.) lezárta az újjáépítés, a szakmai munkára egyelőre teljesen rátelepedő politikai ideológia és egy „más" jövő reményében született nagyszabású tervezés lázas éveit. Az 1950-es évektől fokozatosan átalakul Debrecen és környékének kertkultúrája, megváltoznak az üzemviszonyok, sőt a tulajdonlás is. Ennek velejárójaként egyre inkább kiszorulnak a régi növényfajták a termesztésből. A szántóföldön és a kertművelésben e folyamattal lényegében lezárult a paraszti gazdálkodás „klasszikus korszaka, " eltűnik a hagyományos mezőgazdasági kultúra. Bizonyos elemei azonban megmaradnak, sőt újjáélednek a háztáji, majd a kisüzemi gazdálkodásjeivel, ahol elsősorban konyhakerti növényeket termesztettek. A 19. század második felében már 16-ra emelkedett a várost övező szőlő- és gyümölcskertek száma. A szőlőfajták, a művelési mód, a borkezelés azonban kívánnivalót hagyott maga után. Lásd: KOMORÓCZY GY. szerk. (é. n.): 6. r

' KOMORÓCZY GY. szerk. (é. n.): 22-31. 1937-ben volt a Kertészeti Egylet alapításának 75. évfordulója. Újjászerveződésében jelentős szerepet játszott a Debreceni Gazdasági Egyesület is. Ennek alkalmából nagyméretű kiállítást rendeztek, POHL FERENC kertészeti főfelügyelő vezetésével. Lásd: DGL, 1937. 41—42. sz., 5-6. 121