A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Történelem – Numizmatika - Nagybákay Antal Zelmos: Familiengeschichten in Debrecen. Die Debrecener Linie der Familie Dragota - Pete László: Olaszbarát egyesület Debrecenben. A Monti-Kör (1929–1947)

Monti Kör nevet.

4 A névadó Alessandro Monti báró ezredes 1849 májusában érkezett Debrecenbe, ahol Kossuth Lajos kormányzóelnök kinevezte a szervezés alatt álló olasz légió parancsnokává. Monti ezredes és a parancsnoksága alá rendelt mintegy 1100 főnyi légió hősiesen küzdötte végig a szabadságharcot, helytállásukat és példamutató önfeláldozásukat Kossuth Monti ezredeshez írt 1849. augusztusi levelének alábbi sorai is tanúsítják: „... a légió olyan rokonszenvét bizonyította Magyarország iránt, amelyre nemzetem mindig hálásan fog emlékezni".

5 Tassy Ferenc szervező munkájának köszönhetően 1929-ben huszonhat olasz egyetemi hallgató érkezett a debreceni nyári egyetem tanfolyamaira. Ez a következő években is hasonlóan történt, ami hozzájárult az Olaszország iránti érdeklődés erősödéséhez, ez pedig a Monti Kör taglétszámának növekedéséhez. Ugyanilyen irányba hatottak a kör által rendezett magyar és olasz nyelvű felolvasások, Olaszország múltjával és jelenével, továbbá a magyar-olasz kapcsolatokkal foglalkozó előadások, valamint a zeneszámokkal gazdagított ünnepélyek.

6 Az asztaltársaságként indult körhöz oly sokan csatlakoztak, hogy napirendre került a hivatalos megalakulás szükségessége. A MONTI KÖR HIVATALOS MEGALAKULÁSA, TISZTSÉGVISELŐI ÉS TAGSÁGA A kör 1932. június 18-án az Angol Királynő különtermében tartotta meg alakuló közgyűlését. A megjelentek egyhangúlag kimondták az egyesület megalapítását, majd elfogadták az alapszabályt. Ezzel létrejött Magyarország első vidéki olaszbarát egyesülete. (Budapesten 1920 óta működött a Berzeviczy Albert kezdeményezésére megalakult Korvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesület.) Az alapszabály szerint az egyesület teljes neve „Olaszbarátok Monti Köre", röviden „Monti Kör", székhelye Debrecen. Hivatalos nyelve a magyar, levelezési nyelve az olasz és a magyar. Az egyesület pecsétjén az „Olaszbarátok Monti Köre. Circolo Monti Amici dell'Italia" kör- vagy szegélyirat szerepel, közepén a „Debrecen 1929" felirat. Az egyesület jelvénye: pajzs alakú piros mezőben négy ezüst sáv, a pajzs közepén ötágú kék csillag. A kör célját az alábbiakban fogalmazták meg: „a magyar-olasz kulturális és társadalmi kapcsolatok fejlesztése, a magyar-olasz barátság ápolása". Az alapszabály a cél elérésére szolgáló módszereket is felsorolja: irodalmi felolvasások, színpadi előadások, hangversenyek, kiállítások, tárlatok, társas összejövetelek, tanulmányi kirándulások rendezése; szépirodalmi, tudományos, ismeretterjesztő és művészeti munkák, esetleg folyóirat kiadása; az olasz nyelv gyakorlati müvelése a tagok között összejövetelek és tanfolyamok útján; pályadíjak és tanulmányi segélyek kitűzése, illetve adományozása; hasonló célú magyar és olasz egyesületekkel, főként a budapesti Korvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesülettel és az olaszországi Amici dell'Ungheria egyesületekkel való együttműködés; a magyar idegenforgalom előmozdítása.

7 Az alakuló közgyűlés másik fontos feladata a tisztségviselők megválasztása volt, akiknek a mandátuma három évre szólt. „Elnökké választatott egyhangú lelkesedéssel Csobán Endre városi főlevéltáros" - tudósít a közgyűlési jegyzőkönyv. A további tisztségviselők: társelnök Vidoni B. János gyáros, alelnök dr. Ménes Lajos tb. városi főügyész, társalelnök Vidoni János gyáros, főtit4 HBML XV. 22/d. 1. (Csobán Endre levéltári hagyatéka) 1. (Alapszabályok. Beszámolók. Határozatok. Jegyzőkönyvek 1932-1943) 54. és 70. 5 Minderről bővebben 1. PETE 1999. és PETE 1999a, 387-402. 6 HBML XV. 22/d. 1. 1. 54. és 70. -NÉMEDI 1977, 5. 7 HBML XV. 22/d. 1. 1.35. 110