A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)
Történelem - Bényei Miklós: A debreceni Kossuth-kultusz kezdetei 1849–1861
Bényei Miklós A DEBRECENI KOSSUTH-KULTUSZ KEZDETEI 1849-1861 „... vigasztaló remények..." „Egy fényes meteor pályája a magyar közélet láthatárán. Letűnte után sem szűnt meg a varázs, mely alatt állottak szemlélői" - írta Kossuth Lajosról egy évvel az 1848-1849-es szabadságharc leverését követően a fiatal Csengery Antal (1822-1880). (CSENGERY 1883, 321) A néhány hónap alatt, amíg a magyar országgyűlés és a kormány a városban tartózkodott, Debrecen népét különösen elbűvölte a kiváló szónok és a trónfosztás napján kormányzó elnöki tisztségre emelkedett politikus.(KÓNYA 1948, BÉNYEI 1994). S amikor a császári önkény rátelepedett a cívisvárosra is, a dicső napok és a tömegek által szinte halványként tisztelt, immár számkivetett Kossuth Lajos emléke tovább élt. Népdalok, legendák és - ami még inkább kifejezte a feléje irányuló szeretetet - anekdoták hősévé (ORTUTAY 1952, 272-278, 293-296) 1 , a nemzeti önrendelkezés és a polgári szabadság élő szimbólumává vált. A császári hatóságok tiltó rendelkezésekkel próbálták elejét venni a kultusz kibontakozásának. 1849 őszétől sűrűn érkeztek az utasítások a városi tanácshoz a Kossuth-bankók összeszedetésére és elégetésére. 2 Október 30-án a helyben székelő Uray Bálint báró (1797-1872) kerületi főispán elrendelte a Józef Bem (1794-1850) tábornok által Kossuthnak ajándékozott és Debrecenbe küldött díszkocsi felkutatását. A városkapitányi hivatal ki is derítette, hogy a kocsi valóban itt volt, de még júliusban elvitték. 3 Több kísérlet is történt az 1848-1849-es kiadványok számbavételére és elkobzására. Az ország területén a közvetlen végrehajtó hatalmat gyakorló III. hadsereg parancsnokai és a buzgó hivatalnokok nyilván attól tartottak, hogy azok forradalmi és nemzeti szelleme a katonai vereség után is elevenen hathat. (Vö. BENDA-IRINYI 1961, 160-161) A szigorú és kíméletlen császári biztos, Drevenyák Ferenc már 1849 augusztusában igyekezett összegyűjtetni az előző időszak nyomdatermékeit, elsősorban az újságokat. 4 December végén a jóval megértőbb Uray Bálint a forradalmi kormány hivatalos nyomtatványainak felkutatásáról intézkedett; a rendőrség azonban csak nyomdai listát és néhány dokumentumot talált, köztük A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata egy példányát. 5 Valaki jelentette a főispánnak, hogy az 1850. januári debreceni országos vásáron forradalmi tartalmú ponyvafüzeteket árusítottak. Január 18-án már meg is született a leirat: vizsgálják ki az ügyet. A tanács január 21-én Telegdi Kovács Lajos könyvkereskedő (1818-1873) - akiről a városban köztudott volt, hogy számos ilyen terméket adott ki - és a városi 1 Az anekdotákból a leggazdagabb válogatást közli TÓTH B. 1900. 2 HBML IV.B. 1109/a. 1., 2. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1849,1850. 3 HBML IVB. 1109/f. Jelentések 1849. 495. sz. - ajelentés 1849. nov. 9-én kelt. 4 HBML IB.B. 1109/f. Jelentések 1850. 298. sz., 103. sz. - Drevenyák Ferencről: BARTA 1997, 11. 5 HBML IV.B. 1109/f. Jelentések 1850. 103. sz. - a városkapitányi hivatal 1850. jan. 2-i jelentése. - Uray Bálint főispáni ténykedéséről: BARTA 1997,12. és Debreczeni napló. Alföldi Hírlap, 1872. aug. 5. 1. p. 151
