A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Művészettörténet, iparművészet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár III. Művészéletrajzok M–T-ig

1922-től DME, 1927-43 között: Ady Társaság csoporttárlatain; 1972: Hódmezővásárhelyi Majolikagyár 1912-1972, Tornyai János Múzeum (Hódmező-vásárhely). írod.: NN: Krónika. Hódmezővásárhelyi majolika = Művészet, XIII. 1914. 234.; NN.~ A hódmezővásárhelyi gyár kályhacsempéi Budapesten = Magyar Iparművészet, 1927. 126.; Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei = DME. 1975 (Debrecen, 1976) 751-778.; Grezsa Ferenc:A hódmezővásárhelyi művészek majolika és agyagipari telepe = MTÉ, XXIV. 1975. 2. 122. 132.; Sz Kürti Katalin: ~ = HBN 1984. ápr. 7.; Sz Kürti Katalin: Rabinovszky Máriusz levelei Senyéi Oláh Istvánnak = Ars Hungarica, 1988. 2. 223-231. SOMOGYI SÁNDOR (Gyulaháza, 1881. máj. 16. -Bp., 1960. máj. 20.) szobrász és festő Rajztehetségét Jósa András, a Szabolcs megyei múzeumalapító orvos fedezte fel. Az ő támogatásával Ungvárott kerámiakészítést tanult. Szabolcs vármegye ösztöndíjával Budapesten, az Iparművészeti Iskolában Mátray Lajos tanítványa volt 1902-1904 között. 1904-1907 között Párizsban a Julien Akadémián tanult a Debreceni Első Takarékpénztár ösztöndíjával. Mesterei: Landowski és M. Vernét. 1907-1916 között Debrecenben dolgozott, 1920-tól a Százados úti művésztelepen élt. 1911-től a Debreceni Műpártoló Egyesület, 1946-tól a Képzőművészek Szabadszervezete tagja. Díjak: 1903: iparművészeti iskolai pályázat II. díja. Korai művei az érett szecesszió remekei (debreceni síremlék, épületszobrok, kisplasztikák). A 20-as évektől neobarokk jellegű szobrokat készített, majd a 40-es évektől szinte csak szürrealista pasztelleket festett. Ek: 1947: Alkotás Művészház Vcsk: 1908-1914 között a ME tárlatai (Debrecen); 1950: I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok; 1965: Százados úti művésztelep jubileumi kiállítás, MNG. Mk: Déri Múzeum (Debrecen), Jósa András Múzeum (Nyíregyháza), MNG. Km: Rakovszky Sámuel (1903, Gávavencsellő, kő obeliszken bronz dombormű); DiószegiFazekas emlékmű (1907, Debrecen, Paptava - 1920-tól, Perényi utca, sóskúti kőszobor); Sesztina-síremlék (1909, Kossuth utcai temető, Debrecen, 1930-tól Köztemető, bronz-vas szobor); dr. Nagy Lajos síremlék (1916, Dobozi temető, 1950-tól Füvészkerti Iskola fala, műkő dombormű); Homlokzati szobrok, reliefek (1911-13, Első Debreceni Takarékpénztár Palotája, később Tisztiklub, Debrecen, műkő); Gönczy Pál (1910, Hajdúszoboszló, bronz mellszobor); /. világháborús emlékek (1921: Enying, Disznóshorvát, 1925: Polgár és 1927: Hajdúszoboszló, műkő szobrok), írod: Nagy József. Debrecen művészi síremlékei = Debreceni Képes Kalendárium, XIII. 1913. 118-122.; Nagy József Debrecen szobrai = u. ott, 1914. 121-123.; Oláh Gábor : Szegény magyarok (Debrecen, 1914); A képzőművészetek Debrecenben (Debrecen, 1961) Szerk: Bőgel József Sápi Lajos: A régi debreceni temetők és síremlékek = DMÉ 1962-64. (Debrecen, 1965) 151-190.; Sz. Kürti Katalin: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban (Debrecen, 1977); Sz. Kürti Katalin: Emlékezés ~ ra = Szabolcs-Szatmári Szemle, XVI. 1981. 3. 49-53.; ThiemeBecker Lexikon XXXI. 267. 313