A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya: A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok régészeti tevékenysége

NÁDUDVAR - a Határvölgyi csatorna északi partján (14. lelőhely) természetes vízparti magaslaton Árpád­kori faluhelyet találtunk. DM ltsz. IV.98.52.1. - egykori vízfolyások melletti több kilométer hosszan elnyúló magaspart (4. lelőhely), amely még ma is 1—1,5 méterre kiemelkedik a környező térszintből. A gyűjtött felszíni leletanyag a lo­vas nomád szarmaták nyomát őrzi még ma is. Ugyanitt Árpád-kori falut (XI-XIII. század) is sike­rült lokalizálnunk. DM ltsz. IV.98.42.1-4. - természetes vízfolyás melletti partszakasz (5. lelőhely) ahol bronzkori településnyomok észlelhetők, vörös és szürke korongot edényperemek és oldaltöredékek a császárkori szarmaták faluját jelzik, valamint a területen ugyancsak megtelepedő Árpád-kori népesség egykori, egyik faluját. DM ltsz. IV.43.1-11. POCSAJ - Hídközi vár. 1998 márciusában Kállai László jelentette, hogy a Rákóczi utca 8. számú ház udvarán (255 hrsz.) végzett tereprendezés és felszínnyesés során 20-30 cm mélységben 150 cm széles fal téglából készült alapozására bukkantak. Ennek körzetében nagyobb számban színes má­zas, égetett, reneszánsz ornamentikájú habán kályhacsempe töredékek és igen szép kivitelezésű reneszánsz ízlésű faragott kövek és kőtöredékek kerültek elő. A helyszíni szemle során megállapí­tottuk, hogy az előkerült kőanyag ablak- és ajtózáró kövek, valamint párkánydarabok. Magánkez­deményezésre, a tulajdonos messzemenő támogatásával régészeti kutatás kezdődött a területen. Döntő súllyal esett a latba az a körülmény is, hogy a napvilágra került alapfalak mellett 3 méteren belül boltíves téglapince épen maradt része helyezkedik el, amelyből három irányban járatok nyíltak, de az omlásveszély miatt azokat egykor elfalazták. A helyszíni szemle során megállapítot­Pocsaj-Hídközi vár. Reneszánsz ízlésű kőtöredék 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom