A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya: A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok régészeti tevékenysége

- Naposdűlő (7. lelőhely): a Hajdúszoboszló-nagyhegyesi útról jobbra leágazó, tsz központba vezető s onnan tovább induló távvezeték alatt kezdődő kiemelkedő partos részen több korszak kultúrájának emlékeit rögzíthettük. Korongolatlan újkőkori edénytöredékek, a későbronzkor gávai kultúrájához tartozó táltöredékek és kelta (vaskor, időszámításunk előtt IV-I. század) urnatöredé­kek kerültek begyűjtésre. Császárkori szarmata falut ugyancsak lokalizáltunk ezen a helyen. DM ltsz. IV.98.45.1-14. - Napos dűlő (8. lelőhely): a csatorna keleti partján található egy hosszan elnyúló enyhe emelkedőn. Balról innen látszik messziről a Hajdúszoboszló-nádudvari út, a híd balra előre talál­ható. A területen két falu nyomát tudtuk térképre vinni; a jól iszapolt korongolt homokszínű és szürke kerámia császárkori szarmata településhelyet jelez, a kvarccal erősen soványított korongolt töredék pedig Árpád-kori faluhelyet. Találtunk még bronzkori településre utaló nyomokat is. DM ltsz. IV.98.46.1-4. - Rózsa dűlő (6. lelőhely): az 5.lelőhelyen regisztrált vízfolyás túlsó partján a későbronzkori népesség és egy Árpád-kori falu helyét jelző agyagedény töredékeket gyűjtöttünk. DM ltsz. IV.98.44.1-2. - 9. lelőhely: a térszintből alig kiemelkedő kis hátság, de az egész terület partos. A csatorna nyugati oldalán az Ó-Kösélytől nyugatra van a lelőhely, ahonnan észak felé egy magassági pont­tal ellátott kurgán (halom) látszik. Őskori településnyomok. Az itt talált szarmata falu területén gyepvasérc olvasztása folyhatott, ezt jelzi az előkerült vassalak, a megtelepedésre roppant alkal­mas területen a IX-X. századi késő avar - honfoglaláskori telephelyet is regisztrálhattunk. DM ltsz. IV.98.47.1-18. - //. lelőhely: a K-VIII-as csatorna és a Nádudvar-hajdúszoboszlói út között helyezkedik el. A félbevágott Korpád halomtól párszáz méterre gyűjtöttünk őskori kelta, későbronzkori cserép-, patics és vadkanagyar töredékeket, hullámos peremű avar edénydarabot és Árpád-korra jellemző korongolt kerámiát. DM ltsz. IV.98.49.1-11. HENCIDA - Szerdek halom. 1 * A Fettich Nándor által feltárt és publikált (FETTICH 1937, 95-101) ismert honfoglaló lelőhely hitelesítését vé­geztük el. Az ásatás helyét beazonosítottuk, további sírok nem kerül­tek elő, azokat az egykori ásatás helyén nyitott, 1972-ig használt ho­mokbánya teljesen tönkretette. A községi homokbánya művelése so­rán előkerült leletekről idős emberektől gyűjtöttünk adatokat, akik ló­szerszámok, szablya előkerüléséről tudnak. Az 1960-as években szór­vány leletek kerültek be a Déri Múzeumba. A egykori lelőhely mellett jelenleg elhagyott majorépület áll, amelynek elbontása esetén érdemes lenne a területet néhány kutatóárokkal megszondázni. A területről a homokbányából csaknem ép, körte alakú kengyel került elő vállába 18 Déri Múzeum Régészeti Adattára: 311-93. Kun kengyel 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom